Háztartási eszközzel csak így lehet gyilkolni

Egy kegyetlen drámába oltott szerelmesfilm: Gigor Attila új filmjéről, a Kútról beszélt lapunknak.

A film egy lepusztult benzinkúton játszódik valahol a nyugati határ közelében. – Egy magyar művészfilmes közhellyel indítottunk, és abból próbáltunk meg kihozni valami érdekeset – árulta el Gigor Attila. Kifejtette, a benzinkút egy szimbolikus térben fekszik. – Nem is tudni, pontosan, hol, az biztos, hogy még nem nyugat, de már nem is kelet. Ebben a középre ragadtságban felfedezhető a mai magyar valóság természetesen, annak minden kérdésével. Melyik irányba induljunk? Tovább tudunk-e menni egyáltalán, vagy forduljunk vissza?

 – A Kút műfaja, ha mindenképpen be kell sorolni, romantikus dráma vagy szerelmes film – mondta a rendező. Gigor Attila emlékeztetett, A nyomozó esetében még ha ki is fordították a műfaji szabályokat, volt egy komoly sorvezető. – A krimiben kell gyilkosság, és kell, aki kinyomozza. Lépésről lépésre haladhattam. A Kútnál ilyen nem volt, a forgatókönyvírás közben nem gondolkodtam műfajokban. Ha például horrorfilmet készítenék, biztos, hogy ragaszkodnék a műfaji szabályokhoz, de ez esetben sokkal szabadabban, korlátok nélkül dolgoztam.

Hiába szerelmes film, a Kút egyik legszembetűnőbb sajátossága az erőszak és a halál sokkolóan nyers ábrázolása. Erről a rendező elmondta, halált nehéz úgy ábrázolni, hogy az hatással legyen még a nézőre. Általában két út van: a filmek vagy meg akarják ríkatni a nézőt, vagy csak felrobbantják a vérpatront, a színész eldől, s megyünk tovább. – Ehhez szoktunk hozzá. Én azonban azt szerettem volna, hogy fájjon, hogy gyomorszorító legyen, amikor a szereplőim meghalnak. Nem akartam megkönnyíteni a néző dolgát, nem akartam, hogy egyszerűen átlépjünk a halálokon. Arról nem is beszélve, hogy a történetben végig ott van ez a „nagyon szeretnénk Amerika lenni, de nem megy” hangulat. Hiába próbálkoznak a szereplők, minden lépésük ügyetlenül alakul. Ha pedig az embernek csak háztartási eszközök akadnak a kezébe, akkor olyan lesz egy gyilkosság, mint a filmben.

A filmről többeknek Quentin Tarantinónak, a Ponyvaregény és a Becstelen Brigantyk rendezőjének munkái jutottak eszébe. – Nem először hallom ezt – felelte Gigor. – Tarantino, de különösen az Aljas nyolcas című filmjének az emlegetése azért ironikus, mert a Kút tavaly nyáron forgott, a filmet pedig hónapokkal később mutatták be. Ráadásul nem is szeretem a rendező utolsó munkáit. Direkt hatásról semmiképpen sem beszélnék, de ezek szerint jobban oda kellett volna figyelnem, hogy elkerüljem a hasonlóságokat.

A Kút 450 millió forintból valósult meg, a Magyar Nemzeti Filmalap mintegy 315 milliós támogatást nyújtott. A rendező elárulta, az együttműködés Andy Vajnáékkal zökkenőmentes volt. – Nem szóltak bele szinte semmibe. Igaz, hogy egy másik befejezést javasoltak, de miután kiderült számomra, hogy nem működik, és ragaszkodtam az eredeti fináléhoz, elfogadták a döntésemet.

S ha már a filmalap szóba került, nem feledkezhettünk el a magyar filmek sikeréről vagy inkább sikertelenségéről. A Vajna-érában gyártott filmek, mindegy, milyen minőségűek, jórészt megbuktak. Kíváncsiak voltunk, a rendező miként lendítene a nézettségen. – Nem értek a marketinghez, de fontos lenne a moziban is kiemelten kezelni a magyar filmeket. Ha valami nem vígjáték, vagy nincs benne celebnek mondott magyar színész, annak csak akkor van esélye, ha elég hosszan műsoron tartják. A nyomozónak is ez volt a szerencséje, és ez hozta meg a sikert Reisz Gábor filmjének, a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlannak is. Volt idő rá, hogy elterjedjen a híre. Azt hiszem, ha egy film költségvetésében tudnának helyet szorítani a moziban tartásra, az sokat dobhatna a nézettségen.

 Aszú és hétköznapok

Almási Tamás Tokajról készülő dokumentumfilmjét és az elsőfilmes Szilágyi Zsófia Egy nap című alkotását támogatja legfrissebb döntése alapján a Magyar Nemzeti Filmalap – írta közleményében a szervezet. Az Ózd-sorozatáról és további drámai koncepciójú dokumentumfilmjeiről ismert Almási Tamás (Ítéletlenül, Meddő, Sejtjeink, Puskás Hungary, Tititá) rendezése, a Folyékony arany a tokaji aszú készítését kíséri végig. Bemutatja a borászok küzdelmeit, akik arra tették fel az életüket, hogy elkészítsék a világ legjobb desszertborát. A film 30 millió forintos támogatást kapott, a forgatás az idei szüretkor kezdődik. Az elsőfilmeseket segítő Inkubátor program keretében készülő Egy nap számára 62 millió forint támogatást szavaztak meg. Szilágyi Zsófia filmterve „a hétköznapok lényegéről” szól: egyetlen nap átlagos rutincselekedeteit mutatja be, amelyekkel párhuzamosan a „halasztásra ítélt pillanatokból” bontakozik ki a dráma. A film operatőre Rév Marcell lesz, producerei Pataki Ági és a pályakezdő Kenesei Edina. A forgatás januárban kezdődik. (F. B.)

.