A zaklatás a következő film, a megrögzött, frigid tolvajról szóló Marnie forgatásakor is folytatódott. Hitchcock a saját irodája és Hedren öltözője közé külön bejáratot építtetett, elkészítette a nő arcának mását a saját részére, de Hedren az önéletrajzi írásában azt is fejtegeti, hogy abban a jelenetben, amikor az általa játszott karaktert megerőszakolja az újdonsült férje, Hitchcock a saját vágyait jelenítette meg. „Mindig talált alkalmat rá, hogy a megszállottságát kifejezze, mintha tartoznék neki azzal, hogy viszonozzam valahogy” – emlékszik vissza Hedren.
– Egyik nap Hitchcock berendelt az irodájába, magához rántott és fogdosni kezdett. Szexuális volt, perverz és visszataszító – fakad ki könyvében.
A filmet ugyan végigcsinálták, de Hitchcock ezt követően egy asszisztensén keresztül dirigálta a jeleneteket. A nő szerint a rendező beleőrült az újbóli elutasításba, megfogadta, hogy tönkreteszi Hedren karrierjét. Mindenkinek becsmérlően beszélt a színésznőről, ráadásul Hedren szerint megakadályozta a Universal Studiót abban, hogy Oscarra jelöljék az alakítását. A szerződésük még két évig élt, de Hitchcock ezután nem adott munkát a színésznőnek, viszont nem engedte, hogy más rendezőknél vállaljon szerepet. Hedren ezek után soha nem tudott újra reflektorfénybe kerülni.
„Törvényesen semmit nem tudtam tenni ez ellen. Ha ez ma történne meg, gazdag asszony lennék.”
A Tippi: A memoir című könyv november elsején jelenik meg külföldön.
