Zaklatták, fogdosták Judy Garland színésznőt az Óz, a csodák csodája 1939-es forgatása alatt – számolt be róla a The Guardian. Mindezt a színésznő volt férje, Sid Luft írta meg a posztumusz megjelent memoárban, a Judy and I: My Life With Judy Garlandban.
A filmben Dorothyt (Judy Garland) és kutyáját, Totót a pöttömök segítik útjuk során. A valóságban azonban az őket alakító férfiak nem voltak épp olyan jó szándékúak, mint a filmben: „negyvenesek vagy még idősebbek voltak. Azt hitték, mert olyan kicsik, mindent megúszhatnak” – olvasható a könyvben.
A Pöttömföldön (Munchkinland) élőket alakító férfiakat már régóta vádolták azzal, hogy nem megfelelően viselkedtek a forgatás során. Garland 1967-ben arról beszélt, hogy „kissé részegek voltak”, „berúgtak minden éjjel, aztán a rendőröknek kellett összeszedegetniük őket lepkefogó hálóval”. Garland állítólag még randizni is elment az egyik férfival, aki, mikor a nő megjelent édesanyjával, úgy reagált: „pompás, két nőcske egy áráért”.
A gyáva oroszlánt játszó színész, Bert Lahr is megerősítette, hogy gond volt a pöttömöket életre keltő kis növésű férfiakkal. „Sok pöttöm valóban abból élt, hogy koldult, prostituáltakat futtatott, és árulta a testét” – mondta Lahr. Szerinte ráadásul a kis növésű férfiak a késekkel is kiválóan bántak. A producer, Mervyn LeRoy továbbment, olyan sokkoló részleteket elárulva: a forgatások befejezése után a törpe szereplők orgiákat rendeztek a hotelszobákban, és minden emeletre ki kellett hívni a rendőröket.
A színészek fizetése is vita tárgyát képezte. Míg a filmkészítők heti több száz dolláros bérről beszéltek, Jerry Maren színész állította, ennél jóval kevesebb pénzről volt szó. „Hát hogy részegedj le heti ötven dollárból?” – tette fel a nyilván költői kérdést. Maren állította, csak két német színésszel volt gond, akik éjjel-nappal sört ittak, és nőket zaklattak. A The Munchkins of Oz szerzője, Stephen Cox írt egyébként arról 1989-es könyvében: még a Totót játszó kutya is többet keresett a kis növésű férfiaknál.
Garland csupán tizenhét éves volt a film forgatása során. Sid Lufthoz 1952-ben ment hozzá, majd két gyermekük is született, mielőtt 1965-ben elváltak útjaik. A Frances Ethel Gumm néven született színésznő az Óz után szerepelt a Tavasz a Broadwayn (1941), a Találkozunk St. Louisban (1944), az Ítélet Nürnbergben (1961) és a Gyermeki várakozás (1963) című filmekben is. 1969-ben, negyvenhét éves korában vesztette életét. Luft évtizedekkel később, 2005-ben hunyt el.
