Hongkongban is szeretik a magyar mozit

A tömeggyártás helyett a képzésre és a fiatalok ösztönzésére helyezik a hangsúlyt a különleges igazgatású területen.

Garcia más érdekességeket is mondott, amelyek elsőre furcsán hangozhatnak egy kívülálló számára. Így azt, hogy, bár húsz éve véget ért a brit gyarmati korszak, Hongkong és a helyi filmipar még mindig finoman elkülöníti magát Kínától. Ezen a téren még ma is hongkongi és szárazföldi Kínáról beszélnek. Az elkülönülés jól érezhető a közönségen is. Garcia elmesélte továbbá, hogy sok nagy költségvetésű kínai történelmi film azért nem lesz kasszasiker, mert a hongkongi fiatalokat nem érdeklik ezek a témák. Nem mozgatják meg őket, nem ülnek be megnézni ilyen alkotást.

A különutasság a filmgyártásban is megvan. A saját gyártású alkotások mellett a közös, kínai tőkebevonással készült mozikat koprodukcióként tartják számon, ezek így jelennek meg a statisztikákban is. Tavaly 61 hongkongi film mellett 287 külföldi alkotást mutattak be, ez összesen 1,95 milliárd hongkongi dollár (mintegy 72,1 milliárd forint) jegybevételt termelt a 7,2 milliós városban. – Messze vagyunk 1993-tól, amikor 322 filmet készítettünk egy év alatt, ám ez már a minőség rovására ment akkor. Most az a cél, hogy minél jobb és profibb alkotások készüljenek – állítja Wellington Fung, a Create Hong Kong helyettes igazgatója. A színészként, producerként és segédrendezőként az 1980-as évek eleje óta tevékenykedő filmes azt emelte ki: miközben az 1970-es és az 1980-as években még ők próbáltak ellesni dolgokat az amerikai filmesektől, addig ma már a hongkongiak exportálják a szakértelmet és a tudást a régióba, szakembereik Kínában is kelendők. A lényeg a szakképzésben rejlik – állítja Fung.

Ennek egyik kulcsa a tíz éve indult Filmfejlesztési Alap, amely hat szakirányban – segédrendező, segédoperatőr stb. – indított kurzusokat, és diákjaik annyira népszerűek, hogy nem egy filmes akadt, aki át sem tudta venni a diplomáját, mert már vitték is Kínába dolgozni. Fontos megjegyezni, hogy a hongkongi kormányzat pénzügyileg is ösztönzi a fiatal alkotókat. Közpénzből finanszírozott külön ösztöndíjprogramot indítottak, amely együttműködésre sarkallja a filmeseket. A 1,5–4 millió hongkongi dollár (55,5–148,1 millió forint) közötti támogatásokat kizárólag rendezőből, forgatókönyvíróból és producerből álló kollektíváknak ítélik oda. A cél nem az, hogy egy embert tömjenek ki pénzzel, hanem hogy közös munkára fogják a fiatalokat. Tíz év alatt mintegy harminc ilyen filmtervet fogadtak el és támogattak összesen 81 millió hongkongi dollár értékben (hárommilliárd forint). Ezek az alkotások nem mellesleg 95 díjat zsebeltek be a különböző filmfesztiválokon.

A kérdés már csak az: az adófizetők hogyan vélekednek arról, hogy állami támogatást kapnak a filmesek? – Ha tehetséges vagy, megkapod, ha nem, nem. Ennyire egyszerű. Mi csak azt nézzük, hogy amennyire lehet, kereskedelmileg legyen sikeres az adott alkotás – összegezte lapunk felvetésére Fung.