A filmes storyboardok más lapra tartoznak: dinamikusabb rajzokat, szögeket, kameraváltásokat kell bemutatni kevésbé kidolgozott és kevésbé esztétizáló vizuális nyelven. A rajzolók napidíjért dolgoznak be olyan produkciókhoz, ahol működik a látványért felelős művészeti részleg. – Behúzzák az embert, és azt mondják, három hónapig itt kell ülnöd és rajzolnod napi 8-10 órát – fejti ki Gombos. Költségesebb, akciódúsabb jeleneteket kell így felskiccelni előre, hiszen fontos, hogy ne menjenek mellé, ne vegyenek fel rossz szögből dolgokat. A nagyjátékfilmes storyboardrajzolók akár harminc-ötven kockát is meg tudnak rajzolni egy nap, mert nincs szükség olyan szintű kidolgozottságra, mint a reklámos kockáknál.
Az új képzés három fő részre oszlott. A képregény és a storyboard mellett volt a concept art is, ez utóbbiért feleltek Gombosék. – Látványtervezésnek lehetne fordítani, de rengeteg dolog tartozik bele – mondja. Könnyen előfordulhat, hogy nem pusztán helyszínterveket várnak tőlük, hanem épp kosztümdizájnt vagy tárgytervezést, esetleg egy meglévő forgatási helyszín átalakításának, kiegészítésének tervét. A diákokkal aztán tematikus kutatást, hangulati gyűjtést, tér-, tárgy- és karaktervázlatokat, nagy látványterveket készíttettek öt forgatókönyv valamelyikéhez. A Pixoloid az egyik első magyarországi látványtervező stúdióként több külföldi filmes produkcióban vett már részt. Egy-egy képen akár 15-20 órán keresztül többen is dolgoznak, a csapatmunkában hisznek. Részt vettek például Tarsem Singh tavaly indult sorozata, az Emerald City készítésében, ahogy a tavalyi brit The Last Dragonslayer és a National Geographic-féle Mars – Utunk a vörös bolygóra is a portfóliójukba tartozik.
