Hála és lelkiismeret-furdalás: játékfilm készült a Love Parade túlélőiről

A duisburgi fesztiválon huszonegyen vesztették életüket, de a katasztrófa következményei sokakat érintenek.

R. Kiss Kornélia
2017. 11. 15. 18:39
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hét év után, december elején bíróság elé állnak a 2010-es Love Parade-tragédia felelősei Németországban. A duisburgi elektronikus zenei fesztiválon tömegkatasztrófa történt, nagyon hasonló ahhoz, mint alig egy évvel később a West-Balkánban Budapesten, csak jóval nagyobb méretekben.

Szervezési hibák miatt túl sokan szorultak össze egy szűk alagútban, pánik tört ki, és a tömeg sokakat agyontaposott. Az ügyben, amelynek annyi érintettje van, hogy az eljárás nem a bíróság épületében, hanem egy kongresszusi központban folyik majd, a város és a fesztiválszervező alkalmazottai a vádlottak.

A West-Balkánban három fiatal nő, köztük két középiskolás halt meg a tömegben. A 2010-ben Duisburgban történt tömegkatasztrófának pedig 21 áldozata és több száz sérültje volt. A közélet hónapokig a zenei fesztiválon készült képekkel és az értelmetlen halál miatti szomorúsággal volt tele, a Love Parade-ot jelképező pink szín mindenkinek az elkerülhető tragédiát juttatta eszébe, a túlélőknek pedig talán a mai napig ezt jelenti. Az 1989 óta megrendezett Love Parade az eset után örökre eltűnt a föld színéről, ahogy a West-Balkán nevű szórakozóhely is. Csak a gyász maradt, és persze a túlélők.

Ha jól belegondolunk, a West-Balkán-katasztrófa kapcsán szinte semmit nem lehet tudni arról a majdnem háromezer emberről, akik átélték a tragédiát. A hangsúly értelemszerűen az áldozatokon és a gyászolókon van. De ettől még lehet jelentősége annak a kérdésnek is, vajon hogy vannak ma azok, akik részesei voltak a katasztrófának, de megmenekültek. Traumatizált emberek lettek-e, jelen van-e vajon a mindennapjaikban, ami történt, változott-e az életük, és vajon el mernek-e menni tömegrendezvényekre? Érzékeny kérdések ezek, nem beszélve persze arról, hogyan fogadják az áldozatok hátramaradt hozzátartozói azt, hogy a tragédia emléke egy játékfilmben kerül elő.

Hét évvel a katasztrófa után Németországban volt annyi bátorság egy rendezőben, Nicole Weegmannban, hogy a Love Parade-katasztrófa túlélőiről forgasson játékfilmet. A Das Leben danach (Az élet utána) című mozit szeptemberben mutatták be, pár hónappal a bírósági tárgyalás előtt. A forgatókönyvírók számos túlélőt meginterjúvoltak, ezek alapján állt össze a fiktív főszereplő, Antonia figurája, aki nem tudja elfelejteni, hogy milyen volt a túlélésért harcolni a tömegben, és abszurd módon nem tud megszabadulni a lelkiismeret-furdalástól sem, amiért neki elég ereje és szerencséje volt, hogy élve kijusson, másoknak viszont nem. Hogy a hátramaradottak traumáival foglalkozni mennyire érdemes, talán az is mutatja, hogy korábbi német sajtóértesülések szerint a Love Parade-túlélők közül hatan kíséreltek meg öngyilkosságot az azóta eltelt időben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.