Csak a vak Megszokás, a süket Hivatal
hozza koszorúit.
(Babits Mihály: Petőfi koszorúi)
###HIRDETES###
Március 17-ei számukban Pethő Tibor most is gondolatokban és tanulságokban gazdagon idézte fel a március 15-ék történetét. Egy kiegészítés és egy pontosítás azonban indokolt.
1991. március 15-én Antall József miniszterelnök – Göncz Árpád elnök és Szabad György házelnök kíséretében – megkoszorúzta Kossuth Lajos szobrát, majd kormányával együtt gyalog vonult a Nemzeti Múzeumhoz. Ünnepi beszédéből néhány részlet idézése ma különösen aktuális.
„Ez az a hely, ahol egy borongós, esős napon a magyar szabadság megszületett, és ahol a világszabadság gondolata megszületett. Ez az a hely, ahol nemcsak 1848-ban, hanem 1956-ban s a történelem során annyiszor újra és újra erőt merítettünk ahhoz, hogy – ahogy Vörösmarty mondta – rendületlenül álljunk e helyen, hogy összefogjunk az ország építése érdekében. Mit jelent nekünk az egyetértés? Egy többpárti, egy pluralista demokráciában az egyetértés azt kell jelentse, hogy vannak alapértékek, alapeszmék, ezekért együtt kell küzdenünk, de nem a gyűlölet, nem az uszítás, nem a felelőtlenség jegyében, hanem azért, hogy ez a többféleség egyetértést jelentsen alapvető kérdésekben.
Ma megvan a lehetőségünk arra, hogy békés európai jövőt ígérő körülmények között foghatunk ehhez a munkához. Nehéz esztendő áll előttünk. Nem ígérhetek könnyű álmot, nem ígérhetek csalfa reményeket a kormány nevében, de ígérhetem azt, hogy ha rendületlenül állunk e nehéz órákban, e nehéz hónapokban és e nehéz esztendőkben, akkor ki fogunk kerülni ebből a gödörből, számíthatunk egymásra, és hogyha a szabadság, az egyenlőség és a testvériség együttesen a miénk, és ha a testvériséget is együtt érezzük, akkor igenis van felemelkedés – ez mindnyájunkon múlik. Ehhez kérem minden honfitársam bizalmát, hitét, mindnyájuk segítségét.”
Antall József nem kortesbeszédet mondott. Az akkor talán még létező 15 millióhoz szólt. Ha szellemét utódai követték volna, ma nem kellene tüntetni a 12 pontért.
Ami pedig ünnepeinket illeti. Antall nemzeti mitológiánk részének tekintette mind március 15-ét, mind október 23-át. Hogyan lehetett volna egyiket a másik elé tenni? Ezért volt jó megoldás, hogy van két nemzeti ünnepünk, de államunk megalapítására Szent István napján emlékezünk, és ez az állami ünnep. Történelmünk van olyan gazdag, hogy elbírjunk három piros betűs emléknapot.
Úgy vélem, jogos, hogy március idusának ünneplésében is példaképünk legyen Antall József.
A szerző volt külügyminiszter
