Az európai édesvizek fele szennyezett

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Az ambiciózus célkitűzések dacára az elmúlt években alig valamivel javult a kontinens folyóinak és tavainak vízminősége.

Molnár Csaba
2015. 03. 03. 16:17

A nitrogén és a foszfor tápanyagot szolgáltat az algák számára, amelyek elszaporodnak, fogyasztják a vízben oldott oxigént és a többi vízi élőlényre mérgező anyagokat bocsátanak a vízbe. Nem állítható, hogy semmilyen javulás nem tapasztalható a vízminőségben, hiszen 1992 és 2012 között 20 százalékkal csökkent a vizekbe jutó, mezőgazdasági eredetű nitrát mennyisége, az európai folyók 40 százalékában azonban a koncentráció továbbra is rendkívül magas. Az országokban tapasztalható trendek sem egyértelműek, hiszen például Luxemburgban egyenesen nőtt az elmúlt két évtizedben a vizek nitráttartalma.

A jelentést összeállító kutatócsoport vezetői szerint egyetlen területen tapasztalható egyértelmű és drasztikus előrelépés. Manapság már az emberi tevékenység következményeképp létrejött szennyvíz nagy részét három lépcsőben kezelik, mielőtt a vizekbe engednék. Ez évtizedekkel ezelőtt nem így volt, akkor a csatornák szinte akadály nélkül ürültek a folyókba – sokszor néhány száz méterre az emberek által látogatott partszakaszoktól.

A szennyezés fennmaradásának hatására az előző jelentésben leírtakhoz képest tovább csökkent a vizek biodiverzitása (az élővilág sokfélesége). A monitorozás adatai szerint a vízi fajok hattizedének és a vízi élőhelyek 77 százalékának kedvezőtlen a helyzete. Ezek a mutatók 10 százalékot emelkedtek az évezred első éveiben végzett felmérésekhez képest.

Hazánk legnagyobb tavának vízminősége szerencsére – vizeink többségével ellentétben – igen jó. – A kilencvenes évek óta a Balaton vízminősége jó vagy kiváló. Igaz ez akkor is, amikor a kémiai tápanyagok koncentrációját, illetve a vízi növények és a gerinctelenek állapotát nézzük. A halak státuszát jelenleg még nem tudjuk összevetni az európai adatokkal, mert még tart a módszer kidolgozása – tájékoztat G.-Tóth László. – Új vízszennyező ágensként megjelentek azonban a hormonok és a gyógyszermaradványok. Ezeket eddig a minősítő rendszerek sem vették figyelembe, és a szennyvíztisztítás sem szűri ki őket hatékonyan. A balatoni koncentrációjuk jelenleg még nem olyan magas, hogy problémát okozna, de a laboratóriumi kísérletekben már kimutatták, hogy szervfejlődési zavart képesek okozni a halakban és a gerinctelenekben egyaránt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.