Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Győztes csatáinkról kevés szót ejtenek a történészek, holott némelyik Európa históriáját is alapjaiban befolyásolta. A honfoglalásunk befejező aktusát jelentő pozsonyi csata is ilyen volt. In memoriam.
A nemzet első honvédő ütközete 907. július 4-én kezdődött. Árpád vezér negyvenezres serege a későbbi koronázóváros alatt ütközött meg a ránk törő Nyugat százezres hadával. Liutpold bajor herceg és Theotmár salzburgi érsek haditerve így szólt: „Decretum […] ugros eliminandos esse”, „Elrendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak”. Másképp történt. A jövevények jó része odaveszett, hajóik a Duna iszapjában végezték, maga a herceg és az érsek is fűbe harapott. Lovasságunk egészen az Enns folyóig űzte a támadókat. (A Nyugat bő évszázadig, 1030-ig gondolni sem mert újabb próbálkozásra, akkor is megbánta… István hadai megleckéztették a revansra spekuláló II. Konrád császárt. Sőt meg sem álltak Bécsig, azt is elfoglalták.)
Keveset tudunk a háromnapos csatáról, s nemcsak azért, mert kevés a forrás, hanem mert azt a keveset is elhallgatta előlünk a múltat végképp eltörlő kommunizmus. A történelemkönyvekből egyszerűen hiányzott a magyar diadal; nem illett bele a ránk erőszakolt „bűnös nép” koncepciójába. Még az öregeinktől hallottakat is megpróbálták kitörölni a fejekből. Valóságos csoda, hogy a győzelem millenniumára (1907) felállított tizenöt méteres turulszobor az átkosban is ott maradhatott a Gerecse sziklafalán…
Ideje, hogy a magyar történetírás végre értékéhez méltón kezelje az Európát megrengető pozsonyi diadalt. Elég a „merjünk kicsik lenni” szövegekből! Merjünk hőseinkre büszke magyarok lenni!
Kijev újabb és újabb tíz- és százezreket kíván besorozni, hogy a veszteségeit pótolja.
Ami végig a levegőben lógott, bekövetkezett: 1956. november 4-én a szovjet megszállók elözönlötték Magyarországot. Úgy jöttek be, hogy valójában ki sem mentek.
Pesti srácok sétányra nevezik át az eddig Horn Gyula nevét viselő XIII. kerületi közterületet, döntött minap a Fővárosi Közgyűlés.
Nagy bajban lehetett utolsó apostoli királyunk, IV. Károly, amikor az összeomlás napjaiban, 1918. október 31-én gróf Károlyi Mihályt nevezte ki Magyarország miniszterelnökének.
Lemondott az óbudai baloldali korrupciós botrány egyik főszereplője
Jönnek az uniós pénzek: három hazai fürdő is megújul
Ez már biztos: szakított Harry herceg és Meghan Markle
Kiderült: Magyarország a leginkább Trump-párti uniós tagország
Csak kenyérért ugrott be a boltba, örökre megváltozott a gyári munkás élete
A magyar határhoz telepítik a katonáikat a horvátok
Döbbenetes részletek derültek ki Révész Zsuzsa meggyilkolásáról + videó
Fontos kihívás előtt áll Szoboszlai Dominik - fotó
Fizetési felszólítás
Dzsudzsák téved: már nem a klub az első
A Mi Hazánk is megszólalt a Lakatos Márk-botrányban + videó
Trump vs. Harris – Amerika választ
Kijev újabb és újabb tíz- és százezreket kíván besorozni, hogy a veszteségeit pótolja.
Ami végig a levegőben lógott, bekövetkezett: 1956. november 4-én a szovjet megszállók elözönlötték Magyarországot. Úgy jöttek be, hogy valójában ki sem mentek.
Pesti srácok sétányra nevezik át az eddig Horn Gyula nevét viselő XIII. kerületi közterületet, döntött minap a Fővárosi Közgyűlés.
Nagy bajban lehetett utolsó apostoli királyunk, IV. Károly, amikor az összeomlás napjaiban, 1918. október 31-én gróf Károlyi Mihályt nevezte ki Magyarország miniszterelnökének.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Kijev újabb és újabb tíz- és százezreket kíván besorozni, hogy a veszteségeit pótolja.
Ami végig a levegőben lógott, bekövetkezett: 1956. november 4-én a szovjet megszállók elözönlötték Magyarországot. Úgy jöttek be, hogy valójában ki sem mentek.
Pesti srácok sétányra nevezik át az eddig Horn Gyula nevét viselő XIII. kerületi közterületet, döntött minap a Fővárosi Közgyűlés.
Nagy bajban lehetett utolsó apostoli királyunk, IV. Károly, amikor az összeomlás napjaiban, 1918. október 31-én gróf Károlyi Mihályt nevezte ki Magyarország miniszterelnökének.
Aztán miért kellene szolidaritást vállalnunk azokkal a gyarmatosításban megtollasodott országokkal, amelyeknek kifosztott alattvalói most földönfutóként keresnek új hazát?
A kardiológusok egybehangzóan állítják, minden, ami az alvásidőnkbe belegázol, csak növeli a szív- és érrendszeri kockázatot.
A Klubrádiónak nyilatkozó Raskó György zöldbáró kijelentette, segíteni fog Magyar Péternek „hazaszerető, tehetséges” képviselőket és szakpolitikusokat keresni a Tisza Pártba.
A kormánypárti politikus helyreigazította Magyar Pétert.
A fogadóirodák is elnökválasztási lázban égnek.
Párizs olimpiai bajnokai közül Lyles kimaradt, míg Duplantis ott van a jelöltek között.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
