Más ez a Láriferi, amióta fáklyalánggá lett. Nemrég arról verselt, hogy a lázadás tettekben megtestesülő vágya emberek lelkét, szívét, értelmét keríti hatalmába. „Ellenzékinek lenni hazafias kötelesség. Rosszul működő rendszert bontani hazafias tett.” (Egyébként épp ezen dolgoznak az árnyékba vonult DK-alkotók.)

Fel is sorolta a tengernyi teendőt, a legmagasztosabba valósággal beleborzong az ember: „Érteni, elfogadni emberi létünk egyediségét, az egyes ember megismételhetetlenségét, ezért az élet mindenekfelettiségét, küzdeni azzal, azokkal, akik ezt irgalmasság helyett a kisajátító önzés magán- vagy közéleti útjára lépnek.”

Katartikus élmény, ahogyan megpróbálja ziháló keblére ölelni híveit a poétává lényegült habzóborász. Akinek most rengeteg dolga van. Nagydolga. Hol van már az a Gyurcsány, aki hajdan még ekképp fakadt ki: „És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit.”

Borítókép: Gyurcsány Ferenc (Fotó: MTI/Mohai Balázs)