„Miért jó a Fidesznek egy ennyire népszerű zenésszel harcolnia a választások előtt háromnegyed évvel, jelenleg vesztésre állva?” – teszi fel a kérdést a politikai elfekvőből Vona Gábor. Abba most ne menjünk bele, honnan veszi a vesztésre áll „adatot” a Jobbik exvezére, olvassuk tovább: „A válasz nagyon egyszerű: a Fidesz első körben nem is a szavazatokért versenyez Magyar Péterrel, hanem a figyelemért, hogy leárnyékolja, felültematizálja a Tiszát.”

Pár percnyi figyelemért kuncsorog Vona, ezért majkázik. Új pártját is azért alapította, hogy róla beszéljenek. Meg hogy elérje az egy százalékot, ami már állami támogatással jár. Szánalmas. Egy hajdan húszszázalékos párt elnöke, aki antiszemitizmusát előbb idétlen cukiskodásra, majd balra igazodásra, később vloggerkedésre, tévé-jópofizásra váltotta. Jól fogalmazott a székely öregember, aki az Erdélyben hercigeskedő Vona szemébe mondta: egy disznóólat sem bízna rá. Én sem.

Az a régi hajó a Spinoza-házban kapott léket. Osztom Novák Elődnek, a Mi Hazánk Mozgalom alelnökének egyik korábbi bejegyzését: „Vona nekünk már bemutatkozott. Az Iráni Forradalmi Gárda hazánkba hívásától kezdve a TV2 és az RTL Klub helyének sóval való behintéséig számos markánsnak szánt, de inkább komolytalan javaslata volt. A szórakoztatóiparban kellene inkább elhelyezkednie.”

Emlékszünk még? A kommunisták végleges elsöpréséért alakult Jobbik elnöke 2009-ben kijelentette: „Ha bejutunk a parlamentbe, és ezzel a bizalommal visszaélünk, jöjjenek a székházunkhoz, égessék el tagkönyvüket!” Ha ezt tették volna, talán az épület is leég. Így csak Vona.