– Ha megváltoztathatná a múltját, min változtatna?
– Semmin, minden úgy jó, ahogy van.
– Ha visszamehetne az időben, hova menne?
– Nem mennék messzire, de ha vissza tudnék menni, előbb elkezdenék borászkodni.
– Amikor tükörbe nézek, azt látom, hogy
– Különleges dolgot nem látok, csak azt, hogy múlik az idő.
– Mi volt élete legjobb döntése?
– Sok ilyen volt. Az egyik legjobb, hogy a kilencvenes években elkezdtünk biliárddal foglalkozni.
– Mi az, amiről régen azt mondta, ilyet sosem fog tenni, aztán mégis csinálja?
– Nem gondoltam volna, hogy borászkodni fogok. Édesapámnak volt szőlője, gyerekkoromban mindig ki kellett oda járni, megutáltam. Akkor azt mondtam, nem akarok még szőlőtőkét sem látni. Erre most ez van.
– Mi a legtöbb, amit eddig elért az életben?
– A díjak, amelyeket az utóbbi években kaptam. A Borászok Borásza díj és az is, hogy tavaly év végén a Gault & Millau az év borászatának választotta a budaörsi pincémet.
– Mi a kedvenc itala?
– Természetesen a bor, mellette a kávé.
– Mi volt a legnagyobb szabálysértés, amelyet elkövetett?
– Gyorshajtás. Illetve 1994-ben Csornán megelőztem egy konvojt. Jött utánam egy rendőr, én pedig félreálltam, azt hittem, megy tovább. De megállított, és azt mondta, átléptem a záróvonalat, gyorsan hajtottam. Kérdezte, elismerem-e, én pedig mondtam, hogy nem, jött utánam vagy harminc kocsi, mind előzött, nemcsak én. Erre azt mondta, rendben, akkor feljelent. Ment vissza a kocsijához, én meg utánaszóltam: „Ugye sokat szomorkodott anyád, hogy ilyen hülye fia volt?” Erre erősítést hívott, megbilincseltek és bevittek. Húsz percig voltam bent. Amikor este hazamentem, még látszott a bilincs nyoma. A lányom meglátta, és azt mondta az unokámnak: „Milyen jó fej nagyapád van neked!”
