Egyre többször vetődik fel a kérdés, hogy lehet-e a víz a jövő energiaforrása. Spanyol Zoltán feltaláló szerint a kérdésre hányattatott sorsú találmánya már közel húsz éve megadta az igenlő választ.A víz, mint energiaforrás alkalmazása nem új keletű ötlet: már Nemo kapitány tengeralattjáróját, a Nautilust is vízbontásból származó hidrogén hajtotta. A probléma megoldása azonban jóval nehezebb feladat, mint ahogyan azt az író, Verne Gyula képzelte.A hidrogén-vízgőz-levegő keverékének elégetése adja az egyik megoldási lehetőséget.- Ezt a keveréket ugyanis el lehet égetni a belső égésű motorok, kazánok, sugárhajtóművek égésterében – mutat rá a feltaláló, Gróf Spanyol Zoltán, a Németországban és Magyarországon élő elektromérnök. Az 1985-ben Németországban bejegyzett és 1992-ben ugyanott elfogadott találmány révén nagy mennyiségű gőzt lehet előállítani, amely kiválthatja a benzin, a gázolaj, és a földgáz energiáját. A szabadalom leírása szerint az elégetés előtt a vizet manipulálni kell: úgynevezett vízplazmát kell belőle létrehozni, ami villamos energia felhasználásával és egy bizonyos hőszivattyú segítségével valósítható meg egy készülékben, a motor, illetve az égőtér mellett. A készülék által végzett ionizációs eljárás során a víz földúsul, hidroxóniumionná alakul, majd a folyamat végén kiválik belőle a gyújtáshoz szükséges tiszta hidrogén. Mivel ez a kiválás az égőtérben következik be, nem áll fenn a hidrogénre jellemző robbanásveszély. Amikor a vízplazma bekerül az égéstérbe, akkor a benne lévő hidrogén és az ionizált massza felrobban, energiát ad, amelyet különböző feladatokra lehet felhasználni. Az autók vízüzeművé alakítása során az említett készüléket a motor vagy kazán mellé kell beépíteni és nincs más hátra, mint feltölteni az autó tankját: akár egyszerű csapvízzel.Kutatóintézetek egész sora foglalkozik hidrogénhajtású motorokkal, de ők a cseppfolyós, mínusz 253 Celsius hideg, nagy nyomáson tárolt, palackozott hidrogént használják, amelyet költséges elektrolízis során állítanak elő.- Az én találmányom annyiban múlja felül a korábbiakat, hogy a már említett hőszivattyúval visszafordítja a veszendőbe menő energiát, így gyorsítva fel a hidrogén előállításának folyamatát, ami a többi kutató számára változatlanul az egyik legnehezebb feladat. A cseppfolyós hidrogén szállítása, tárolása és tankolása a robbanásveszély miatt eddig megoldatlan maradt.Miután a magyar mérnök szabadalmát elfogadták Németországban, több cég is jelezte, megvásárolná a találmányt.- Én ezzel szemben arra gondoltam, hogy a terveket Magyarországon kell megvalósítani, hiszen nagy lendületet adna a gazdaságnak. Ebben a tervemben eddig nem támogatott a magyar kormány, holott számításokat is végeztettem, amelyek szerint ha jól sikerülne startolni, az ötödik évben körülbelül hatbillió forint forgalmat tudnánk lebonyolítani az autók, kazánok, sugárhajtóművek átépítésével – mutatott rá Spanyol.Az induláshoz szükséges tesztlaboratórium felállításához és a gyártás beindításához 500 millió forintra lenne szükség. Mivel az összeg nem áll a feltaláló rendelkezésére, 22 közjogi méltósághoz – köztük miniszterekhez – fordult, eredménytelenül. Akadtak ugyan tőkeerős vállalkozók, akik szívesen társultak volna a terv megvalósításához, abban az esetben, ha a szabadalom – és nem annak hasznosítási lehetősége – részesei lehetnének. Mások pedig 2.5 százalék befektetésre 75 százalék részesedést szerettek volna magukénak tudni.Spanyol Zoltánnak meggyőződése, hogy akit nem érdekel a találmánya, azt nem érdekli a nemzet s a haza sorsa sem.- A kormány köteles lenne a találmány tesztelését támogatni, már csak azért is, mert a felhasználásával készített új ipari kazánok képesek lesznek annyi gőzt előállítani mint amennyit jelenleg a tömegpusztító atomreaktorok produkálnak.Spanyol szerint nem véletlen, hogy a Német Szabadalmi Hivatal lehetőséget biztosított neki arra, hogy megkapja a működés vizsgálatához szükséges állami támogatást, mely eljárást plazmafizikusok bevonásával végeztek el.A tervek megvalósításáért a feltaláló létrehozta a Vízenergia Alapítványt, és közadakozási akciót kezdeményezett, hiszen mint mondja a célja az, hogy Nyugat-Európának ne szellemi, hanem megvalósult, kész terméket kínáljunk eladásra.- Munkahelyek ezreit teremthetnénk meg, komoly anyagi hasznot hozhatnánk Magyarországnak, ám úgy tűnik erre itt nincs szükség – tette hozzá.- Egyesületünk egyik fő célkitűzése a magyar találmányok megvalósulásának elősegítése – nyilatkozta lapunknak Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének (MAFE) főtitkára. Ennek érdekében a jelentősnek tűnő dolgokat, felbukkanásukat követően nyomban megvizsgáljuk. Így tettük akkor is (1999-ben – a szerk.).Mint rámutatott a találmányt a német szabadalmi adatbázis szerint a 3630345 számú német szabadalom védi, ám a HUNPATEKA magyar szabadalmi adatbázisban nem szerepel, így Magyarországon nincs szabadalma. Mindezen túl a MAFE a nemzetközi adatbázisok (32 millió dokumentum) ellenőrzése során megállapította, hogy ez a szabadalom Németország kivételével sehol nincs oltalom alatt. A német oltalom kezdete 1985. 08. 01., ezért ha továbbra is fizetik a fenntartási díjat, a találmány még hat évig oltalom alatt állhat Németországban, ám a világ többi országában, így hazánkban is: közkincs, tehát bárki szabadon alkalmazhatja, használhatja.- A feltaláló ismertetése a találmányról zavaros, alapvető (középiskolai fokú) ismeretek hiányára utalt, és helytelen képzetekre alapozva, minden konkrét műszaki megoldás bemutatását mellőzte – nyilatkozta a főtitkár a találmány lényegéről. Véleménye szerint az adatbázisokban fellelhető leírások kissé ellentmondóak, a megoldás bemutatását illetően szűkszavúak, ezért a MAFE számára a GLOBALPAT nemzetközi adatbázis szövege mutatkozik egyedül használhatónak, mely szerint a rövid lényeg a következő: „A találmány a vizet, mint energia közvetítőt használja. A vizet alkotó elemeire, atomjaira bontja, amelyek a hengerekben újra egyesülnek. A robbanási energiát használja a mechanikai munka végzésére. Az előbb említett energia hő komponense egy előmelegítő tartályban járul hozzá részben (itt két kérdőjel szerepel a leírásban) a víz szétbontásához, és kezdődik az egész előröl.”A találmány üzleti értéke függ annak használhatóságától, a várható előnyöktől, ráfordításoktól és a majdani haszontól. Mindezek alapja a szabadalom biztosította jogvédelem, így fontos tényező az oltalom terjedelme. Vedres András szerint a találmány használhatóságát 1985 óta nem bizonyította senki, elismerést, díjat nem kapott, így a várható előny és haszon megítélhetetlen, figyelembe véve, hogy az oltalom csak egy országra terjed ki.- A BMW gyár fő motorkonstruktőre elmesélte nekem, hogy Spanyol úr 10-15 évvel ezelőtt náluk is járt találmányával, de a cég nemet mondott neki, mint egy nyilvánvalóan megvalósíthatatlan megoldás kiagyalójának – mutatott rá. Egy találmányra megkapott szabadalom nem a használhatóság bizonyítéka, csak a jogosultság monopóliuma. Vedres szerint nincs az a józan tőkés, aki a fentiek ismeretében egy fillért is beruházna erre a találmányra, annál is inkább, mivel Németország kivételével a befektetendő tőkét nem védi a szabadalom kizárólagossága.- Ezen a téren sokat haladt a technika 1985-óta. Magam, több nemzetközi találmányi kiállításon többféle hidrogénnel hajtott (megvalósított) gépkocsit bíráltam. Ha a szabadalmi leíráson felül van valamiféle „titka” Spanyol úrnak, akkor tárja fel megítélésre alkalmasan egy újabb szabadalmi bejelentésben. Ilyesmi tudtommal nem történt azóta – szögezte le.Spanyol Zoltán közel tíz év eredménytelen küzdelem után döntött: ha a terv elindítását augusztusig nem sikerül megvalósítania, feladja a harcot Magyarországon.- Amennyiben a magyarok továbbra is undok közönnyel viselkednek munkálkodásom iránt, arra kényszerülök, hogy visszavigyem a találmányt Németországba és ott értékesítsem. Az egyik német autógyár például minden átépített autó után 6000 márkát kínált, ha eladom a licencet, egy angol ügynökség pedig 100 milliárd dollárt ajánlott fel, hogy foglalkozhasson a találmány megvalósításának üzleti lebonyolításával.
origo.hu
A magyar messiás Rómába megy
