Világraszóló fordító eszköz

Matematikusként indult, a természettudományok felől közelítette meg a nyelvészetet. Sok éven át egyedüli művelője a technológiai nyelvészetnek. 1991-ben MorphoLogic néven saját céget alapított és rég megálmodott fejlesztésekbe kezdett. A lépcsőzetesen egymást követő helyesírás-ellenőrző és- javító programok, szótárrendszerek és a fordító egér (MoBiMouse) után idén megszületett a világon egyedülálló fordító rendszerük prototípusa, mely nagyobb egységek, bonyolultabb mondatok azonnali fordítására képes.

Páratlan a program, mert felismeri a szavak jelentésárnyalatait az eltérő környezetben, és a fordításhoz csupán annyit kell tennie a felhasználónak, hogy a kurzort a szöveg fölé helyezi. A MorphoLogic cég tíz éves fennállása alatt számos elismerésben részesült, ott van a nemzetközi porond rangos kiállításain, partnerei között található többek között a Microsoft, a Lotus, a Rank Xerox vagy a Franklin. Fennállásuk alatt sok nyugati versenytársukat túlélték, és megmaradtak magyar cégnek, minden nyugati felvásárlói kísérletnek ellenálltak. A hazai nyelvtechnológiai fejlesztések úttörője, Prószéky Gábor tavaly megkapta a Széchenyi-díjat.
– A Pázmány Péter Katolikus Egyetem új Információs Technológiai Karán a közeljövőben indul egy szak, ahol kimondottan számítógépes nyelvészetet oktatnak. A képzés magyarul és angolul folyik, és remélhetőleg a környező országokból is idecsábítja az érdeklődő diákokat. Ez lesz az első hivatalos fórum hazánkban, ahol a nyelvészet ezen ágát önálló diszciplínaként tanulmányozni lehet. Az én időmben nem volt hasonlóan komplex képzés. Egyetemi diáktársaimmal elhatároztuk ugyan, hogy összerakunk egy angolról magyarra fordító programot, ám hamar kiderült, hogy ez nem könnyű feladat. A MetaMorpho megértéstámogató-fordító eszköz elkészítésével ez a sok éves álom válik valóra.
– Mihez kezdett az egyetem után mint számítógépes nyelvész?
– Számítógépes nyelvészként nem lehetett elhelyezkedni. Évekig dolgoztam számítógépesként a Zenetudományi Intézetben, később az Országos Pedagógiai Könyvtárban, miközben magánemberként fejlesztettem a tudásomat, konferenciákra jártam, azaz részt vettem a számítógépes nyelvészek tudományos életében. A 80-as évek közepén „Számítógépes nyelvészet: természetes nyelvek használata számítógépes rendszerekben” címen megírhattam első könyvemet a témáról.
– Külföldön ekkor már elismert tudománynak számított a számítógépes nyelvészet?
– Feltétlenül. A nyelvészet sok ágában olyan tradicionális dolgokkal foglalkoznak, amelyek nem igénylik a számítógépes feldolgozást. A matematikai alapú modern nyelvészeti elméletek azonban a gyakorlat szintjén sokszor – meglepő módon – nem használhatók a gépi feldolgozásban. Így a számítógépes nyelvészet kitalálta a saját paradigmáit, s egzakt megoldásokkal fegyverezte fel magát. Magyarországon is lehetne ismert ez a terület, ugyanis a hatvanas években még hazánkban is foglalkoztak matematikai nyelvészettel, de a hidegháború generálta szovjet érdeklődés megszűnte után ez az irány elhalt. A gépi fordítással akkortájt szinte mindenütt kísérleteztek, de mivel az amerikaiak úgy találták, hogy a rengeteg befektetett energiának és pénznek nincs meg az eredménye, világszerte felhagytak a kutatásokkal. Amikor én a 80-as években kitaláltam, hogy ezzel akarok foglalkozni, ezek az egykori kutatók segítettek nekem szakmailag és a kapcsolataikkal. Hosszú időt töltöttem a külföldi intézetekben, majd 1991-ben Tihanyi Lászlóval és Pál Miklóssal megalakítottuk a MorphoLogic céget, mely hazánkban mindmáig az egyetlen, teljes egészében számítógépes nyelvészeti kutató-fejlesztő intézmény. Azóta is csak a profilunkba vágó termékek kifejlesztéséből és eladásából élünk, amire nagyon büszkék vagyunk. Egyszerre végzünk alapkutatást, alkalmazott kutatást, technológiai fejlesztést és eladást. Ez magáncégek esetében azért meglehetősen ritka. Állami támogatást egészen a tavalyi évig nem kaptunk.
– Tavaly azonban – talán mindenkori legfiatalbbként – megkapta a Széchenyi-díjat.
– Szerencsére az akadémiai kutatók közül is egyre többen elismerik és megértik, amit csinálunk. Mi nem hiszünk a saját programjaink mindenhatóságában, ezért folyamatosan fejlesztjük őket. Úgy gondolom, hogy a felhasználók millióit érintő helyesírás programokkal a legkorszerűbb nyelvművelést végezzük, mert a mai gyerekekben az rögzül, amit a képernyőn láttak. Fontos tehát, hogy a lehető legjobbat nyújtsuk nekik. Itthon rajtunk kívül nincs olyan intézmény, amely vállalta volna a „számítógépes nyelvművelés” ügyét. Nagy öröm viszont, hogy a Széchenyi-terv keretében megindulhattak és számunkra is elérhetővé váltak az államilag is támogatott nyelvtechnológiai kutatások.
– Az elmúlt években a hazai és a világ élvonalába kerültek. Kétszer kapták meg a hazai Compfair díját, 1995-ben Helyes-e? programjuk az év szoftverfe lett, 1999-ben az EU információtechnológiai díját is elnyerték. Még azt is megtehették, hogy a kanadai Montreálban tartott számítógépes nyelvészeti világkonferenciát anyagilag támogatták. A Microsoft a magyaron kívül Önöktől vásárolta meg a román nyelhelyességi csomagot, melyet egy kolozsvári céggel együttműködve készítettek.
– Tizenhat fős csapatunkkal a legnagyobb példányszámban használt magyar szoftverszköz fejlesztői vagyunk, hiszen a Microsoft a mi helyesírás-ellenőrző programunkat vette meg, amit ma már közel egymillió példányszámban használnak. A Microsoft oldalán egyébként nemcsak Romániában vagyunk jelen a régióban: az Office 2000 szlovák változatában a szlovák nyelvi modul mellé a Microsoft a mi magyar nyelvű verziónkat is beépítette, Szlovákiát kétnyelvű országnak tekintve. Úgy gondoljuk, hogy termékeinkkel pozitívan járulunk hozzá a régió nemzeteinek egymáshoz közeledéséhez. Eredményeink igazolják ars poeticénkat, ami valahogy úgy hanzik, hogy ami tudományos, az nem szükségszerűen körülményes és lassú, ami pedig eladható, az nem feltétlenül tudománytalan.
– Miben van fejlesztéseik jelentőségét?
– Minden szöveg, amit ma ember produkál, számítógépre kerül. Ha eddig nem volt rajta, ráteszik. A szöveg a jövő számítógépének már nemcsak betűk sorozata, hanem valami, ami e mögött van: ezt a gép számára elérhetővé tenni: ez a számítógépes nyelvészet feladata. A nyelvtechnológia tehát kevesek által művelt absztrakt diszciplinából mindennapi alkalmazássá érett. Mi olyan nyelvleíró eszközöket hozunk létre, amelyek nem nyelvspecifikusak, így könnyen alkalmazhatók más nyelvekre is. Eddig hét (a magyra mellett angol, német, spanyol, lengyel, cseh és román) nyelvre építettük ki a rendszerünket, de dolgoztunk más nyelvekkel is. Valóban híd szerepet töltünk be a Nyugat felé: sok volt szocialista ország nyelvi problémákkal foglalkozó cégei gyakran előbb fordulnak hozzánk segítségért, mint a nagy transznacionális vállalatokhoz.
– A közelmúltban mutatták be legújabb eszközüket, az angol-magyar megértéstámogató-fordítót, melynek lényege, hogy a képernyőn azonnal segítséget nyújt az idegen nyelvű szöveghez.
–Tíz éves munkánk gyümölcse ez a technológia. Mi a legtöbb fordítórendszerrel ellentétben fölülről építkezünk: a szókapcsolatok, frázisok, idiómák felől közelítettünk a szavakhoz. A szótárprogramok, a szó- majd mondatszintű helyesírás-ellenőrző és elválasztó programok, a MoBiMouse-technológia mind ezt készítette elő. Elvileg tetszés szerinti mondatokat fog tudni kezelni. Még nincs kész, dolgozunk rajta, jövő év tavaszán kerül forgalomba. Közben más fejlesztéseken is dolgozunk: az Akadémiai Kiadóval kötött együttműködés keretében a Sulinet hálózat számára kiépítettünk egy angol-német-magyar szótáregyüttessel működő intranetes MoBiDic-alkalmazást, melyet minden iskolás ingyen használhat. Ez is az általunk végzett „számítógépes nyelvművelés” része.