A Mont Blanc elsősége azért kérdéses, mert Európa földrajzi határai Ázsia felé nem teljesen egyértelműek. A két földrész összefüggő egységet alkot, és érintkezésük teljes hosszában nincsenek folyamatos természetes határok, ezért a határvonal leginkább megegyezés kérdése.
Az egyik vélemény szerint Európa keleti határa az Urál-hegység, ennek déli folytatásaként az Urál-folyó a Kaszpi-tengerig, majd a képzeletbeli vonal innen halad tovább a Sztavropol-hátság környékén át az Azovi-tengeren a Fekete-tengerig, keresztül a Boszporuszon és innen Törökország partjai mentén tovább dél felé. Ebben az esetben a Mont Blanc lehet a kontinens legmagasabb csúcsa.
Azonban a Kaszpi- és a Fekete-tenger között húzódik a Kaukázus masszív vonulata. Logikusnak tűnik tehát, hogy ezt a hegységet kellene tekinteni Ázsia és Európa természetes határának, ám ebben az esetben már nem a Mont Blanc, hanem a Kaukázus teteje, a Mont Blancnál jóval magasabbra, 5633 méterre emelkedő Elbrusz csúcsa lesz Európa legmagasabb pontja.
A hegyekről olvasgatva mindkét változattal lehet találkozni még a mértékadó forrásokban is (atlaszok, lexikonok, tanulmányok), sőt, akad olyan forrás, ahol egyszerre mindkettőt Európa legmagasabbjának nevezik.
A kérdés tehát eldöntetlen, s mást nem tehetünk, mint hogy várjuk a szakértők és földrajztudósok végső döntését – melyik hegycsúcsot kell az öreg kontinens legmagasabb pontjának tekinteni.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
