Egyre több a „víz alatti sivatag”

Új mérések szerint az utóbbi 50 évben nőtt az alacsony oxigénszintű „víz alatti sivatagok” aránya a trópusi óceánokban. Ennek legvalószínűbb oka a globális felmelegedés. A klímamodellek előrejelzései szerint a trend folytatódni fog, potenciálisan veszélyeztetve a tengeri ökoszisztémákat.

A felfedezés az óceán úgynevezett oxigénminimum-zónáját érinti, ahol a vízben oldott oxigén koncentrációja rendkívül alacsony. Az új vizsgálat azt mutatja, hogy ezen zóna mind felfelé, mind lefelé növekszik a trópusi vizekben.

A klímamodellek azt vetítik előre, hogy a tenger felszínének melegedése az emberi tevékenység eredményeképpen meggátolja az óceáni vizek elegyedését, ezzel megakadályozza a vízben oldott oxigén egyenletes eloszlását a vízoszlopban. Az új eredmények azt sugallják, hogy ezen folyamat már el is kezdődött.

Német kutatók 300-700 méteres mélységben mérték meg az óceánok oxigénmennyiségét a világ három nagy óceánjának trópusi régióiban. Az új adatokat hozzáadták a korábbi mérésekhez, hogy elkészítsék az utóbbi 50 év trendképét. A kutatók szerint ezen zónákban csökkent az oxigén átlagos mennyisége. A Csendes-óceán keleti trópusi régióiban és az Indiai-óceán északi részén az oxigénszint olyannyira lecsökkent, hogy károsítja az ökoszisztémák működését.

Ezen szuboxikus vizekben a nitrogén nem tud kapcsolatba lépni az oxigénnel, hogy biológiailag elérhető nitrátot képezzen. Ez azt jelenti, hogy a tápláléklánc alján lévő organizmusok – mint a planktonok – nem jutnak elegendő tápanyaghoz a túléléshez. A kereskedelmi szempontból fontos, ökoszisztémákra gyakorolt hatást egyelőre nehéz előrevetíteni. A kutatók szerint számos komplikált mechanizmus vesz részt a folyamatban, melyeket jobban meg kell ismerni ahhoz, hogy előre tudják vetíteni a hatásokat.

A halászat szempontjából ezen hatások valószínűleg közvetettek, mivel az alacsony oxigéntartalmú zónák messze esnek a part menti vizektől, ahol a legtöbb halászati tevékenység zajlik. Ezen „víz alatti sivatagokat” azonban nem szabad összekeverni a „halott zónákkal”, melyek a part menti vizekben jönnek létre. Utóbbiak közül a leghíresebb a mexikói-öbölbeli, melyet a nitrogénben gazdag műtrágya okozott. A part menti vizek a fitoplanktonok növekedése miatt veszítik el oxigéntartalmukat, amikor ezen organizmusok elpusztulnak, olyan mikrobáknak nyújtanak táplálékot, melyek elszívják az összes oxigént.

A kutatók szerint egyelőre nehéz megmondani, hogy az oxigénszint hanyatlása befolyásolja-e, és ha igen, mennyire az ökoszisztémákat, különösen a kereskedelmileg fontosakat. Amennyiben az alacsony oxigéntartalmú zónák közelebb kerülnek a felszínhez, akkor elérhetik a sekély, napfényes vizeket, ahol számos értékes halfaj él.

(hirado.hu)