Új fejlesztéssel kutatják a napenergiát

Az energiaszükséglet kielégítése, a környezetvédelem, de az ország versenyképességének növelése szempontjából is nagy jelentőséggel bír az a napelemes technológiák kutatására is alkalmas laboratórium, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke adott át az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetének (MFA) félvezető technológiai épületében – közölte az Akadémia kedden.

Minél jobb hatásfokkal tudjuk átalakítani ezt az energiaforrást, annál kevésbé terheljük a környezetet – mondta Pálinkás József, hozzátéve: az emberiségnek sokféle forrásból kell kielégítenie energiaigényét, és a napenergia ezek között fontos szerepet tölthet be.

Az MTA MFA a vékonyréteg-napelemek előállítására alkalmas gyártósorokat szállító BudaSolar Kft.-vel közösen, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával mintegy 85 millió forintos befektetésből csaknem 250 négyzetméter alapterületű bázist alakított ki, amelynek legnagyobb része, 100 négyzetméter az úgynevezett CVD-labor, amely a vékonyréteg-szilícium napelemekkel kapcsolatos technológiai fejlesztésekre biztosít lehetőséget, de további öt kisebb eszközfejlesztő labor is helyet kapott a létesítményben.

A vékonyréteg-napelemek a hagyományos technológiájúaknál olcsóbbak, hiszen kevesebb szilíciumot tartalmaznak, egyelőre azonban a hatásfokuk is alacsonyabb, mintegy 6 százalékos. Ennek javítása kihívást jelent a tudomány számára. Az MTA MFA kutatóinak már vannak ötleteik, hogyan oldják meg a problémát, ezeket azonban a szabadalmaztatásig titokban tartják.

A tudásalapú ágazatok jól viselik a válságot

Pálinkás József reményét fejezte ki, hogy a technológiai fejlesztéssel foglalkozó laboratóriumban lesz pénz és lehetőség a kutatás folytatására, amelynek tudományos eredményeit egész Magyarország élvezheti.

A beruházással olyan csúcstechnológia jött létre, amellyel Magyarország képes hozzájárulni a világban zajló fejlesztésekhez – mondta Bársony István, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet igazgatója a megújult infrastruktúra átadásakor. Hozzátette: a válság egyértelműen megmutatta, hogy a tudásalapú, nagy hozzáadott értéket előállító ágazatok kevésbé sínylették meg ezt az időszakot.

A jövő tudósainak nevelésére is nagy hangsúlyt helyez az intézet, a bázison helyet kap a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel (PPKE) közösen működtetett oktatólabor is – mondta Roska Tamás, a PPKE Információtechnológiai Karának alapítója.

Gyors fejlődés

A napenergia hasznosítása világszerte gyorsan fejlődő ágazat: a ma működő összes kapacitás csaknem fele az elmúlt három évben épült ki, aminek több mint 80 százalékát Európában állították elő. Az MTA MFA és a BudaSolar Kft. együttműködésével megvalósult kutatási, technológiai fejlesztés így az ipar számára közvetlenül hasznosítható eredményt hozhat, és hozzájárulhat a mintegy 1,16 milliárd kWh sugárzási energia hasznosításához is, amely évente Magyarországra érkezik a Napból.

Az előrejelzések szerint 2020-ra a napelemek az energiapiac szereplőinek túlnyomó többségével szemben már támogatás nélkül is versenyképesek lesznek, de mai technológiákkal is akár a teljes energiaigény tizenkét százaléka kielégíthető lenne fotovillamos rendszerekkel. A fejlődésből akkor profitálhat az ország, ha időben elindítja a kapcsolódó kutatásokat, fejlesztéseket.

(mta.hu)