Az Alföld sínyli meg leginkább a klímaváltozást

Az Alföldön akár két héttel is nőhet az extrém magas hőmérsékletű időszakok hossza egy évben, és ennek jelentős egészségkárosító hatása lehet – erre a következtetésre jutottak azon tanulmány szerzői, amelyet az Akadémia elnökének felkérésére készített mintegy hatvan tudós a magyarországi klímaváltozásról. • Extrém időjárás, katasztrófák: szokjunk hozzá? • Klímaváltozás: veszélyben a magyar élelmiszer-ellátás is • Alkalmazkodunk vagy meghalunk

A Környezeti jövőkép – környezet- és klímabiztonság címet viselő munka egyike az MTA elnöke által kezdeményezett köztestületi stratégiai programok alapján készülő összegzéseknek.

Az Alföldön lesz a legnagyobb baj

Magyarország ökológiai lábnyoma, amely a beépített felszínt, valamint az ország lakosságának ellátásához szükséges területi igényt mutatja, jelenleg mintegy másfélszerese az ország területének, azaz életmódunkkal a jövő nemzedékeket terheljük – olvasható a Bozó László akadémikus, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke által koordinált stratégiai programot részletező kötet lapjain. A tanulmány előrejelzéseket tartalmaz a klímaváltozás magyarországi hatásairól: a 2021 és 2040 közötti időszakra vonatkozó adatokból kiderül, hogy a hőmérséklet-változás az Alföldet sújtja majd a leginkább, és a legnagyobb emelkedés (1,4 Celsius-fok) az őszi hónapokban válik jellemzővé. A tél átlagosan 1 Celsius-fokkal válik enyhébbé. Az Alföld egyes térségeiben akár 14 nappal is emelkedhet éves szinten az I-es fokozatú hőségriasztások időtartama, ami jelentős egészségkárosító hatással jár. Az extrém magas hőmérsékletű napok előfordulásának emelkedésével párhuzamosan lényegesen – akár 12-15 nappal – csökkenhet azon napok száma, amikor a hőmérő fagypont alatti hőmérsékletet mutat. A változás, a melegedés mellett csapadékból érzékelhetően kevesebb esik majd. Magyarországon a legnagyobb szárazodás télen várható, de mérséklődhet a tavasszal és nyáron lehulló csapadék mennyisége is. Az enyhébb téli időjárás következményeképpen elszaporodhatnak a kártevők (például a hazai nyírfaerdőket pusztító gyapjaslepkék) – áll az Akadémia közleményében.

Egészségügyi veszélyek

Az időjárási szélsőségek komoly terheket rónak az egészségügyben dolgozókra és a katasztrófavédelem munkatársaira is. Hőségriasztások idején növekszik a halálesetek, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések, embóliák, agyvérzések száma. A tartósan meleg időjárás próbára teszi az emberi szervezetet, testi és lelki tüneteket válthat ki, és a nyári melegben a járványok is könnyebben terjednek.

A tanulmány szerzői felhívják a figyelmet az épített környezet fenntarthatóságára, hiszen a természeti környezet változásai szoros összefüggést mutatnak a települések gyökeres átalakulásával. A hagyományos városi terjeszkedés helyett például a már rendelkezésre álló városi környezet hasznosítását szükséges előtérbe helyezni, figyelemmel a beépítési sűrűségre, a zöld területek elengedhetetlen fejlesztésére és a környezettudatosabb építkezésre.

Három válaszlehetőség

A program készítői általánosságban három válaszlehetőséget, három társadalmi forgatókönyvet vázolnak a változásokra. Az oktatási és humántőkeközpontú forgatókönyv a népesség szerkezetének változásából adódó veszélyekkel számol, például azzal, hogy a diplomás réteg jelentős növekedése beavatkozás nélkül társadalmi feszültségekhez vezethet. A forgatókönyv a következő 10-15 év tennivalóit a humántőke radikális megújítása, a társadalom tanulóképességének átalakítása köré rendezi. Az iparkamarai forgatókönyv a gazdaság logikáját helyezi előtérbe. Eszerint a változások sebessége tovább növekszik, a kiszámíthatóság nehézségei pedig a fejlett gazdaságok számára is problémát jelenthet. E forgatókönyv szerint gyakoribbá válhatnak a nemzetközi súrlódások, a kormányok pedig legfeljebb középtávú tervek készítésére lesznek képesek, mert a hosszú távú előrejelzések folyamatos pontosításra szorulnak. A harmadik, a lassú növekedés forgatókönyve elismeri a gazdasági növekedés fontosságát, azzal a kitétellel, hogy az nem járhat a társadalmi feszültségek növekedésével. A dokumentum szerint nem az egyes forgatókönyvek tiszta megjelenése, hanem azok különböző elegyei várhatók.

A Magyar Tudományos Akadémia programjának kidolgozásában Bozó László mellett olyan tudósok vettek részt, mint Láng István akadémikus, klímakutató, Vári Anna, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa és Horváth Levente, a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának kutatója. Az általuk szerkesztett kötet nemcsak a lehetséges éghajlati forgatókönyveket, a nemzetközi klímapolitikai együttműködések és a megújuló energiaforrások használatának lehetőségeit vázolja, hanem utat mutat a változáshoz való alkalmazkodás módjait, valamint a fenntartható fejlődés érdekében szükséges teendőket illetően is.

A közlemény szerint a dokumentum egy új nemzeti fenntartható fejlődési stratégia kidolgozását szorgalmazza. A 2007-ben jóváhagyott kormányzati terv ugyanis nem érvényesült a hazai gazdasági és társadalmi fejlesztési tervekben.