Betiltott rovarölő: véget ért a vizsgálat

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) fegyelmi tanácsa megrovásban részesítette Barna Balázst, a Növényvédelmi Kutatóintézet (NKI) igazgatóját, Tóth Miklóst, az intézet igazgatóhelyettesét pedig magasabb vezetői beosztás fegyelmi hatályú visszavonása büntetésben részesítette – közölte az MTA.• Betiltott rovarölő: azonnali vizsgálatot indít Pálinkás

Az MTA elnöke azért indított a vezetői felelősség vizsgálatára irányuló fegyelmi eljárást, mert az intézet az általa kifejlesztett és forgalmazott rovarcsapdához olyan hatóanyagot tartalmazó rovarölő – molyirtó – csíkot ajándékozott a vásárlóknak, amely nem szerepel az engedélyezett rovarölő szerek listáján.

A fegyelmi eljárás lezárultával az MTA főtitkára által vezetett testület Barna Balázs igazgatót és Tóth Miklós igazgatóhelyettest, aki az intézet csapdaforgalmazási csoportját is vezette, hanyag gondatlanság és kötelezettségszegés miatt marasztalta el. A fegyelmi tanács megállapította, hogy mindketten figyelmen kívül hagyták a kémiai biztonságról szóló irányadó jogszabályokat. Az Akadémia elnöke megvonta a Barna Balázs vezetői munkaköréhez korábban megállapított külön juttatásokat, egyúttal megszüntette igazgatói munkakörének felfüggesztését.

A fegyelmi eljárások alapján mindkét vezetőnél kizárható a szándékos szabályszegés, és a vizsgálatot végzők nem találtak olyan bizonyítékot, amely a környezet, a lakosság vagy a munkavállalók egészségének ténylegesen, közvetlenül bekövetkezett károsodására utalna – tájékoztat az MTA közleménye.

A fegyelmi eljárásokkal egyidejűleg a kutatóintézetben vizsgálatot folytatott a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, illetve azt megelőzően az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) is. Mindkét hatóság megállapította, hogy a kutatóintézet általuk vizsgált tevékenysége nem felel meg az előírásoknak, ezért pénzbírságot szabtak ki, és kötelezték az intézetet a jogszabálysértések megszüntetésére. A Növényvédelmi Kutatóintézet kifizette a bírságot, és teljesítette a kötelező határozatokban foglaltakat.

A Növényvédelmi Kutatóintézetben a Csalomon-csapdák forgalmazása jelenleg teljes mértékben a jogszabályok és a szakmai előírások szerint történik – hangsúlyozza az MTA közleménye.

Április 15-én érkezett a panasz

Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete Kémiai Biztonsági Csoportjához április 15-én egy állampolgári panaszbejelentés érkezett, amiben a bejelentő arról értesítette a hatóságot, hogy az NKI „Csalomon” csoportjától vadgesztenye aknázó moly feromoncsapdát vásárolt. A csapdához pedig ajándékként egy „Chemotox Molyirtó kazetta szabadforgalmú irtószer” feliratú tájékoztatóba csomagolt VAPORTAPE II márkanevű molyirtó csíkot mellékeltek.

A VAPORTAPE II termék gyári csomagolásán 10 százalékos, a Chemotox molyirtó kazetta tájékoztatón pedig 20 százalékos diklórfosz tartalom szerepelt. A diklórfosz hatóanyag tartalmú növényvédőszerek engedélyét egy uniós bizottsági határozat szerint viszont már csaknem három éve, 2007. június 6-án visszavonták.

A panaszbejelentésben leírtak igazolására az ÁNTSZ egyik munkatársa magánszemélyként, telefonon megrendelt és vásárolt egy, a bejelentésben szereplőhöz hasonló feromoncsapdát. A termék átvételére április 22-én az MTA Növényvédelmi Kutatóintézet nagykovácsi telephelyén került sor.

Ezt követően az ÁNTSZ Szentendrei, Pilisvörösvári Kistérségi Intézete mint elsőfokú hatóság értesítette az MTA Növényvédelmi Kutatóintézet vezetőit az eljárás hivatalból történő megindításáról.

(MTI)