Félelmek és remények – Milyen lesz Magyarország 2025-ben?

A világon egyedülálló módszert alkalmazva vizsgálta a Magyar Tudományos Akadémia Jövőkutatási Bizottsága, hogy milyen lehet Magyarország 15 év múlva. A kutatás eredményeit összegző kötetet csütörtökön mutatták be az Akadémián.

Vizi E. Szilveszter akadémikus, a Gazdasági és Szociális Tanács társelnöke a Magyarország 2025 című könyvet méltatva úgy fogalmazott, rendkívüli bátorságra vall a szerzők részéről, hogy mertek ilyen hosszú időre előre gondolkodni. A jelenlegi és a korábbi helyzet alapján vázolták fel a lehetséges jövőt, mert mint mondta, „múlt nélkül nincs jövő”.

Politikamentes

Az Akadémia korábbi elnöke szerint az elvégzett munka segítség a politikai és a társadalmi elitnek, kiderül belőle, milyen utak vezetnek a jövő céljainak eléréséhez. Vizi E. Szilveszter felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatás nem azt mondja meg, mi lesz 2025-ben, hanem hogy mi lehet, mindezt tudományos alapossággal és felelősséggel. Az ő ösztönzésére, még elnöksége idején indult el a munka 2007-ben, melynek eredményét egy évvel később tárgyalta az MTA vezetősége. Javasolták, írják meg bátran, hogy egyes utak hova vezetnek, politikai beállítottságuk viszont ne látszódjon. A tudományos munkában rengeteg fiatal is részt vett, ez az a generáció, amely 2025-ben az országot vezetni fogja – tette hozzá.

Elérhető az EU-s színvonal

„Én optimista vagyok és örülök, hogy a szerzők is azok” – fogalmazott az akadémikus. Úgy gondolja, hamarabb elérhetjük az európai uniós színvonalat, hiszen nem kell végigjárni minden lépcsőt, ki lehet kerülni mások hibáit. Olyan demokráciát vár a jövőben, melyben mindenki hozzájuthat a tudáshoz. Kiemelte az internet szerepét ennek elérésében. Ha a kormány megadja ingyenesen a hozzáférést, robbanásszerű fejlődés lesz – mondta. Idézett egy 2006-ben készült és a könyvbe bekerült tanulmányból, mely szerint az alkotmányunk korszerűtlen, ezért véleménye szerint jogos a kritika, hogy legyen új helyette. Mint Vizi E. Szilveszter elmondta, a tudománynak nagy felelőssége van a jövő Magyarországának formálásában. Ezért eleget kell tenniük a társadalom elvárásának, hogy bemutassák az ország fejlődését előrevivő felfedezéseket.

„Van lehetőség”

„Három éve vártunk erre a napra” – fogalmazott Nováky Erzsébet, a kutatást vezető akadémikus, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora. Az volt a céljuk, hogy „a tudomány ne csak magának mutassa meg a jövő lehetőségeit”. Ötven kutató vett részt abban a munkában, melynek során „idehozták a jövőt”, de összesen mintegy kétezren voltak – mondta. A kutatás során megvizsgálták a lehetőségeket, forgatókönyveket készítettek, melyek segítségével jövőalternatívákat vázoltak föl. Céljuk a felkészülés és a felkészítés volt. „A magyar társadalom képes a jövő formálására” – jelentette ki Nováky Erzsébet, majd hozzátette, „mindig van lehetőség, csak lépni kell”. Az akadémikus felhívta a figyelmet arra, hogy erősíteni kell a jövőtudatosságot, a jövőorientált szemlélelet.

Ütköztették a kutatók és a laikusok véleményét

A világon egyedülálló módszerrel végezték a kutatást, egyszerre vizsgálták a komplexivitást, a participativitást, valamint az alternativitást. Szakértői és nem szakértői véleményeket is használtak, melyeknek két pillérje volt: a félelmeket és a reményeket tárták fel. Egyetemistákat, főiskolásokat és középiskolásokat kérdeztek, mivel 2025-re valószínűleg ők lesznek vezető pozícióban, ezért fontos tudni, hogyan gondolkodnak. Az ő véleményüket ütköztették a kutatókéval, majd ebből alakult ki a végeredmény. A felmérések megállapították, hogy míg az egyetemisták kétharmada maradna Magyarországon, addig a középiskolásoknál ez az arány csak egyharmadnyi. A családalapítás előbbi csoport 91, utóbbi 79 százalékának fontos. Kiderült az is, hogy bár a szakértők szerint működne az internet alapú oktatás, addig a diákok ezt nem támogatják, igénylik a tanár személyiségét. A kutatás nagy hangsúlyt helyezett a közösségi értékekre. Ez alapján a korosztály majd fele, 40-46 százaléka tekinthető közösségi embernek. Felmérték a társadalom 2025-re várható demográfiai összetételét, egészségügyi állapotát is.

A Római Klub is felfigyelt rá

A tanulmánykötetből 1000 példány készült, mely kereskedelmi forgalomba nem kerül, egyetemek, szakértők, a döntéshozók és az oktatás résztvevőinek juttatják el. Elektronikusan azonban bárki számára olvasható lesz az mgszt.hu és az mta.hu oldalakon. A kutatás 7 millió forintba került, melyet az Akadémia biztosított. Szeretnék folytatni, ehhez reménykedhetnek az MTA és a Gazdasági és Szociális Tanács mellett az UNESCO magyar bizottsága, valamint a Római Klub támogatásában is.