A részecskegyorsító működését mutatják be

A nagy hadronütköztetőről (LHC) és a részecskegyorsítót működtető genfi székhelyű Európai Részecskefizikai Kutatóintézetben (CERN) zajló kísérletekről nyílt vándorkiállítás a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) kedden.

A kiállítás bemutatja az elemi részecskék fizikájának kísérleti kutatási módszereit és e tudományterület még megválaszolatlan kérdéseit. A nagy detektorok működését illusztrációkkal és valódi berendezésekkel szemléltetik. A magyar nyelvű információk és magyarázószövegek mellett a látogatókat felkészült tárlatvezetők várják, akik az egyetemen részecskefizikát tanuló diákok és az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének munkatársai közül kerülnek ki.

Keszei Ernő, az ELTE tudományos rektorhelyettese a megnyitón elmondta: jóllehet az intézmény jelenleg nem tagja a CERN programjainak, Veres Gábor egyetemi adjunktus hamarosan az ELTE színeiben munkatársa lesz a CERN CMS programjának. A CMS a hadronütköztető egyik nagyobb detektora, amelynek fontos alkotóelemeit Debrecenben tervezték és építették meg. Magyarország tagdíjbefizetéssel pénzügyileg is hozzájárult a svájci Alpokban található gyorsító létrehozásához. „Eddig összesen 55 magyar kutató járt, illetve jelenleg is rendszeres látogatója az Európai Részecskefizikai Kutatóintézetnek, és a hazai szakemberek aktív szereplői az ott zajló tudományos munkának” – hangsúlyozta Erdő Sándor, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnökhelyettese.

Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatója kiemelte, hogy 97 ország van jelen az emberiség eddigi legnagyobb tudományos programjában. „Az LHC indítása fordulópontot jelentett a részecskefizikában, és ez egy olyan globális tudományos eszközzel valósul meg, amelynek létrehozásában több mint tízezer ember vett részt” – fogalmazott. „A CERN valóban egy fantasztikus hely, amelyet a részecskefizika iránt érdeklődőknek személyesen is látniuk kell” – tette hozzá Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Az LHC 2009-es beindulása óta a gyorsítóban az ütközések intenzitása (luminozitása) a kezdeti érték százmilliószorosára növekedett, jelenleg a másodpercenkénti proton-proton ütközések száma több tíz millió. Ezzel az év végére akkora mennyiségű feldolgozásra váró adat áll majd a kutatók rendelkezésére, hogy számos megválaszolatlan kérdésre sikerülhet választ találniuk. Az LHC céljai között szerepel a részecskefizika standard modellje eddig meg nem figyelt alkotóelemének, a Higgs-bozonnak a megtalálása, illetve az univerzum sötét anyagát alkotó részecskék, valamint az extra dimenziók felderítése.

A multimédiás, ingyenes kiállítás május 18-ig látható Budán az ELTE Természettudományi Karán, ahová hétköznap 8 és 18 óra között várják a látogatókat, elsősorban a részecskefizika iránt érdeklődő középiskolásokat.

(MTI)