Az óceán mélye dönt az esőről

Három kilométer mélyen kavargó óceáni áramlatok határozzák meg többek közt, hogy mennyi eső esik Nyugat-Afrikában – erre a meglepő összefüggésre német és amerikai kutatók jöttek rá.

A kutatók a Nature című folyóiratban írják le a Der Spiegel internetes kiadásának ismertetése szerint (www.spiegel.de), hogy miként hatnak a mélytengeri áramlatok az Atlanti-óceán trópusi felszíni vizeire, ezáltal pedig a szárazföld éghajlatára. Eddig a trópusi éghajlat ingadozására mindig a felszín fölött, elsősorban a légkörben keresték a magyarázatot.

Az, hogy az óceán felszíni vizének hőmérséklete fontos szerepet játszik Nyugat-Afrika csapadékingadozásaiban, már régóta ismert tény. A mostani adatok azonban első ízben hívják fel a figyelmet az óceán mélyének jelentőségére – fejtette ki Peter Brandt, a németországi kieli Leibniz Tengertudományi Intézet (IFM-Geomar) kutatója, aki a tanulmány társszerzője.

A nemzetközi Tropical Atlantic Climate Experiment (Tace) elnevezésű kísérletben a kutatók bizonyítani tudták az Atlanti-óceán trópusi felszíni vizében korábban ismeretlen, négy és fél évente ismétlődő hőmérséklet- és áramlásingadozások létét. Igen hasonló ingadozásokat fedeztek fel azokban a másodpercenként tíz-húsz centiméterrel haladó mélységi áramlatokban is, amelyek az Atlanti-óceán teljes egyenlítő menti részén húzódnak.

Úgy tűnik, hogy a mélytengeri áramlatok energiája a vízrétegeken keresztül továbbítódik a felszínre, ahol befolyásolja az ottani áramlatokat és hőmérsékletet – magyarázta Brandt. A szakemberek kutatóhajójukról több kilométer hosszú, mérőszondákkal ellátott acélkötelet engedtek le az óceán mélyére. A kötél a különböző mélységek áramlatainak sebességéről, irányáról, sótartalmáról és hőmérsékletéről szolgáltatott információt.

Eddig leginkább a csendes-óceáni áramlatok hatását vizsgálták behatóan. A rendszeres El Nino éghajlati jelenség regionális aszályokat, illetve tetemes csapadékot okoz Dél-Amerikában. A mostani tanulmány bizonyítja, hogy a Föld más részein is hasonló összefüggések állnak fenn az óceán és a szárazföldi éghajlat között. Egyelőre nem tudni, hogy pontosan mekkora a mélytengeri áramlatok befolyása, és hogyan alakul ki. Újabb információkat a német Maria S. Merian kutatóhajó szolgáltathat majd, amely június 19-ig gyűjt újabb adatokat.

(MTI)