Gigantikus méretű hangyára találtak

Kolibriméretű hangyatitánok éltek ötvenmillió évvel ezelőtt a mai Wyoming állam területén; a gigantikus fosszíliáról a Proceedings of the Royal Society B legújabb számában jelent meg tanulmány.

MNO
2011. 05. 04. 19:07
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az 5 centiméter hosszú óriáshangya fosszíliája a Green River formáció üledékes kőzetéből került elő, és sokáig a denveri természettudományi múzeumban őrizték, míg észre nem vette, és le nem írta Bruce Archibald, a kanadai Simon Fraser Egyetem paleoentomológusa (ősrovarkutatója) – olvasható a LiveScience (http://www.livescience.com) tudományos hírportálon. „Azonnal felfigyeltem a fosszíliára, azt gondolván, hogy egy óriáshangyáról van szó, amelyhez hasonlóak az adott korban Németország területén éltek” – hangsúlyozta a tudós.

Bruce Archibaldnak köszönhetően az őshangya a Titanomyrma lubei nevet „viseli”. „Titán a mérete után, a myrma a hangya görög elnevezéséből származik, míg a lubei Louis Lube »fosszíliavadász« nevét örökíti meg” – magyarázta a kutató. Hozzátette: a ma a trópusokon élő kóborhangyák (Dorylus) királynői elérhetik ugyan az őshangyák méretét, ám a Titanomyrma összes egyede hatalmas volt. A lelettel kapcsolatos legizgalmasabb kérdés, hogyan kerültek a hangyatitánok az Atlanti-óceán mindkét partjára.

A hangyák ugyan könnyen alkalmazkodnak, ám a Titanomyrma lubei egyedeinek, miként a mai óriáshangyáknak, létfeltételük volt a meleg éghajlat. Az Európában honos őshangyák olyan területeken éltek, amelyek az eocén korai időszakában, az 56 millió és 34 millió évvel ezelőtti periódusban trópusi éghajlat uralkodott. „Ebben az időben a kontinensek egymáshoz közelebb helyezkedtek el, a tengerek szintje pedig rendkívül alacsony volt” – fogalmazott Bruce Archibald.

Mindazonáltal ahhoz, hogy egyik kontinensről a másikra jussanak, át kellett vonulni az Északi-sarkon, amelynek éghajlata a mainál ugyan sokkal enyhébb volt, de mégis túl zord az óriáshangyák számára. Bruce Archibald szerint azonban voltak olyan felmelegedési időszakok, amikor a sarkkörön túl az átlaghőmérséklet a leghidegebb hónapokban sem süllyedt 8 Celsius-fok alá. A kanadai kutatók nem tudták eldönteni, hogy az óriáshangyák az európai kontinensről vándoroltak-e Észak-Amerikába, vagy fordítva, az Újvilágból terjedtek át az öreg kontinensre.

Torsten Wappler, a Bonni Egyetem paleoentomológusa – aki nem volt részese a kutatásnak – az őshangyák különböző fajainak osztályozásával foglalkozik. „A fosszíliának köszönhetően végre összehasonlíthatjuk az észak-amerikai fajokat az európaiakkal, ez az összevetés segít megismerni a rovarok eredetét” – emelte ki Torsten Wappler.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.