Szuperszámítógépet kapott a szegedi egyetem

Az oktatásban, a szoftverfejlesztésben, a fizikai és kémiai kutatásokban, valamint a gyógyszertervezésben is használható az a szuperszámítógép, amelyet pénteken adtak át a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE).

A több mint négymilliárd forintból, uniós támogatással megvásárolt és üzembe állított informatikai berendezés a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Intézet által a fővárosban, Debrecenben, Szegeden és Pécsett kialakított szuperszámítógép-rendszer része – mondta Dombi György, az SZTE professzora.

A négy berendezést az NIIF Intézet optikai hibridhálózata kapcsolja össze egy rendszerré. A számítógépek teljesítménye külön-külön is eléri az eddig Magyarországon üzembe helyezett bármely más számítógép teljesítményét, az összesített kapacitásuk meghaladja a 48 teraflop (negyvennyolcszor tíz a tizenkettediken lebegőpontos művelet másodpercenként) értéket, ami a jelenlegi világranglistán a 165. helyet jelenti. A számítási kapacitás a régebbi rendszer hetvenszeresére, a tárolási kapacitás csaknem százszorosára növekedett.

A szegedi szuperszámítógép a maga nemében egyedülálló az országban és egyben a legkedvezőbb energiagazdálkodási jellemzőkkel bír. A gép a kedvező fogyasztását részben az energiatakarékos processzoroknak, valamint a – szuperszámítógépek terén egyik piacvezető – HP újszerű technológiájának köszönheti. A gépben a legkorszerűbb 12 magos AMD Opteron processzorok működnek, a számítási csomópontokban lévő magok száma 2112. A gépben 5,6 TByte memória található, és tartozik hozzá egy egynegyed PByte méretű háttértárrendszer.

Dombi György elmondta, a szuperszámítógépet az oktatás mellett a többi között a szoftverfejlesztésben, a fizikai és kémiai kutatásokban, gyógyszertervezésben, informatikai eszközökkel segített matematikai bizonyítások és adatbányászati feladatok során használják majd. Így modellezik majd – a korábban több hétig tartó munkafolyamatok helyett néhány perc alatt – például a gyógyszerjelölt molekulák és az enzimek kölcsönhatásait is.

Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora kifejtette, az egyetemen számos olyan kutatás indul el, amelynek eddig a számítási kapacitás hiánya szabott gátat. Az új szuperszámítógép fontos szerepet játszik majd a Szegeden megvalósuló uniós tudományos nagyberuházás, az angol nevének (Extreme Light Infrastructure) rövidítése alapján ELI-nek nevezett lézer-kutatóközpont előkészítésében is.

(MTI)