A fura szerzet 120 millió éve, a kora kréta időszakban élt. A két felnőtt egyed, valamint harminc lárva megkövesedett maradványai a brazíliai Crato-formációból kerültek elő, amelynek üledékrétegei a rovarok evolúciójának kulcsfontosságú időszakából származó fosszíliák tízezreit tartalmazzák – olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.
A „Frankestein” szárnyai és tora a szitakötőre hajaz, szárnyainak erezettsége a kérészre emlékeztet, míg lábai az imádkozó sáskáét „utánozzák”. A Stuttgarti Természettudományi Múzeum kutatói az új rendnek a Coxoplectoptera elnevezést adták. „A rovar olyan jellemzők fura elegyével rendelkezett, amelyek vele rokonságban nem álló fajokra emlékeztetnek” – hangsúlyozta Günter Bechly paleontológus, aki kollégájával, Arnold Staniczek etomológussal vizsgálta a fosszíliákat.
(Fotó: livescience.com)
A lárvák leginkább édesvízi rákokra emlékeztettek, s nagy valószínűséggel az iszapba beágyazódva lestek a zsákmányra, a kisebb rovarokra. A felnőtt egyedek viszont a tiszavirágra hasonlítottak. A modernkori kérész csupán pár órát él, míg lerakja tojásait, nincs emésztőrendszere, ahogy szájszerve sem. Őskori rokonaik viszont sokkal robusztusabb teremtmények voltak, s a tiszavirág lárváihoz hasonlatosan ragadozó életmódot folytattak.
„A Coxoplectoptera elülső lábai a zsákmány megragadására szolgáltak, a szájszerve pedig az áldozat elfogyasztására. Olyasmire volt képes, amit a modernkori kérész már nem tud” – fogalmazott Günter Bechly. A fosszília segíthet eldönteni a vitát arról, hogy miként alakultak ki a rovarok szárnyai – a tor hátlemezéből, vagy mozgékony, lábszerű „függelékekből” fejlődtek-e ki.
A német kutatók arra találtak bizonyítékot a Coxoplectoptera egyedeit vizsgálva, hogy a szárnyak a tor hátlemezéből fejlődtek ki, bár a kezdetleges képződményekben a láb kialakulásáért felelős géneket is felfedezték.
(MTI)
origo.hu
Nézőpont Intézet: Orbán Viktor csapdába csalta az ellenzéket
