Rengeteg hollywoodi film foglalkozott már a potenciális lehetőséggel, miszerint Los Angeles pokoli katasztrófa áldozata lesz, óriási hullámok temetik maguk alá, kettényílik a föld, leomlanak a felhőkarcolók, és mint egy makett, úgy törnek darabokra a kígyóként tekergőző autópályák, emberek százezreit, millióit taszítva ezzel a földi létezés peremére. Eme fikció valós alapokon nyugszik, ugyanis ez a terület Földünk egyik legveszélyesebb pontja, ahol is a nyugati parti amerikai nagyvárosokban milliók élnek kiszolgáltatva az óceáni és a szárazföldi kőzetlemez találkozása okozta bizonytalanságnak. A föld itt él és mozog. Néha csak megmozdul és fenyeget, néha viszont elpusztít mindent, ami a rengések útjába kerül.
(Fotó: labnews.co.uk)
Az Egyesült Államokban található Szent András-törésvonal 1100 kilométer hosszan húzódik a Csendes-óceáni kőzetlemez és az Észak-amerikai kőzetlemez határán, többek között kettévágva Kalifornia államot. A törésvonalak mentén több tízmillió ember él – olyan városok találhatók itt, mint a csaknem négymillió lakossal büszkélkedő Los Angeles vagy az elővárosaival együtt hétmillió lakost számláló San Francisco –, akik folyamatosan veszélynek vannak kitéve, ugyanis a törésvonal nagyon aktív és az általa előidézett földrengések rendkívül gyakoriak, bár ezek nagy részét az ott lakó emberek nem érzik meg.
A törésvonal lényege, hogy a találkozó két kőzetlemez egymás mellett ellentétes irányban elcsúszik, de a végbemenő geológiai és felszínformálódási folyamatok azért ennél lényegesen bonyolultabbak. Évente körülbelül ugyanabban az ütemben mozognak a kőzetlemezek, mint amilyen ütemben az emberi köröm nő, de ez időben nem folyamatos, hanem egy évi átlagértéknek tekinthető. Éveken keresztül a két lemez teljesen egymásnak fog feszülni és nem fognak tudni tovább elmozdulni, aminek következtében a felgyülemlett feszültség egyszer csak széttöri a kőzetet a lemezek mentén és a két lemez egyszerre több métert fog elmozdulni, elcsúszni.
A kutatók úgy vélik, hogy rövidesen bekövetkezhet egy olyan katasztrófa, amilyen az 1906-os San Franciscó-i földrengés is volt, amelyet minden idők egyik legjelentősebb földrengésének tartanak. A körülbelül két percig tartó rengéssorozat következtében – melynek epicentruma San Francisco közelében volt – körülbelül hétszázan vesztették életüket a városban. A San Franciscó-i lakosok emlékezetében azonban a rengéseket követő tűzvész maradt meg élénken, amely szintén hatalmas pusztítással járt: a három napig tomboló lángok következtében mintegy 30 ezer ház dőlt romba és 250 ezer ember vált hajléktalanná.
A lerombolt San Francisco látképe (Fotó: news.bbc.co.uk)
A katasztrófából viszont a tudomány sokat profitált, az akkor mért adatokat és megszerzett információkat a szeizmológusok évtizedekkel később, a technikai és tudományos fejlődés egy magasabb fokán tudták eredményesen vizsgálni, ezáltal rengeteg információhoz jutva a földrengések természetéről és a Szent András-törésvonal „viselkedéséről” egyaránt.
(Fotó: earthquake.usgs.gov)
Ennek a különös törésvonalnak egyedi jellemzője, hogy a találkozó lemezeket különféle kőzetek alkotják, amelyek hatalmas utat tettek meg az eddigi elmozdulások eredményeképpen. A létező törésvonalak közül jellegéből és elhelyezkedéséből adódóan ez a leginkább vizsgálható, hozzáférhető.
A Szent András-törésvonallal kapcsolatban számtalan legenda él. Az egyik ilyen, miszerint Kalifornia egy idő után az óceánba fog csúszni. Ez azonban csak fikció, nem sok köze van a tudományos megközelítéshez. Mint ahogy annak sem, hogy létezik úgynevezett „földrengés-időjárás” és hogy a nap egy bizonyos szakában gyakoribbak a földmozgások.
A törésvonal környezete egyébként lenyűgöző, hiszen számtalan nemzeti park és kirándulóhely, remek panoráma várja az erre utazó turistákat. Azonban azzal mindenki tisztában van a környéken: a nyugalom viszonylagos.
(geology.com, earthquake.usgs.gov, library.thinkquest.org)
Ha újra megremeg a föld, százezrek maradhatnak otthon nélkül + Képek
Magyarországon az elmúlt időszakban többször is megmozdult a föld, és jelentős anyagi károk is keletkeztek ennek következtében. Azonban elég csak a japán atomkatasztrófára gondolni és kijelenthetjük, vannak sokkal rengésveszélyesebb területek is a bolygón a Kárpát-medencénél. Az egyik ilyen hely az észak-amerikai Szent András-törésvonal.
2011. 07. 17. 9:16
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!