Ha újra megremeg a föld, százezrek maradhatnak otthon nélkül + Képek

Magyarországon az elmúlt időszakban többször is megmozdult a föld, és jelentős anyagi károk is keletkeztek ennek következtében. Azonban elég csak a japán atomkatasztrófára gondolni és kijelenthetjük, vannak sokkal rengésveszélyesebb területek is a bolygón a Kárpát-medencénél. Az egyik ilyen hely az észak-amerikai Szent András-törésvonal.

Wunderli László
2011. 07. 17. 9:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Rengeteg hollywoodi film foglalkozott már a potenciális lehetőséggel, miszerint Los Angeles pokoli katasztrófa áldozata lesz, óriási hullámok temetik maguk alá, kettényílik a föld, leomlanak a felhőkarcolók, és mint egy makett, úgy törnek darabokra a kígyóként tekergőző autópályák, emberek százezreit, millióit taszítva ezzel a földi létezés peremére. Eme fikció valós alapokon nyugszik, ugyanis ez a terület Földünk egyik legveszélyesebb pontja, ahol is a nyugati parti amerikai nagyvárosokban milliók élnek kiszolgáltatva az óceáni és a szárazföldi kőzetlemez találkozása okozta bizonytalanságnak. A föld itt él és mozog. Néha csak megmozdul és fenyeget, néha viszont elpusztít mindent, ami a rengések útjába kerül.



(Fotó: labnews.co.uk)

Az Egyesült Államokban található Szent András-törésvonal 1100 kilométer hosszan húzódik a Csendes-óceáni kőzetlemez és az Észak-amerikai kőzetlemez határán, többek között kettévágva Kalifornia államot. A törésvonalak mentén több tízmillió ember él – olyan városok találhatók itt, mint a csaknem négymillió lakossal büszkélkedő Los Angeles vagy az elővárosaival együtt hétmillió lakost számláló San Francisco –, akik folyamatosan veszélynek vannak kitéve, ugyanis a törésvonal nagyon aktív és az általa előidézett földrengések rendkívül gyakoriak, bár ezek nagy részét az ott lakó emberek nem érzik meg.

A törésvonal lényege, hogy a találkozó két kőzetlemez egymás mellett ellentétes irányban elcsúszik, de a végbemenő geológiai és felszínformálódási folyamatok azért ennél lényegesen bonyolultabbak. Évente körülbelül ugyanabban az ütemben mozognak a kőzetlemezek, mint amilyen ütemben az emberi köröm nő, de ez időben nem folyamatos, hanem egy évi átlagértéknek tekinthető. Éveken keresztül a két lemez teljesen egymásnak fog feszülni és nem fognak tudni tovább elmozdulni, aminek következtében a felgyülemlett feszültség egyszer csak széttöri a kőzetet a lemezek mentén és a két lemez egyszerre több métert fog elmozdulni, elcsúszni.

A kutatók úgy vélik, hogy rövidesen bekövetkezhet egy olyan katasztrófa, amilyen az 1906-os San Franciscó-i földrengés is volt, amelyet minden idők egyik legjelentősebb földrengésének tartanak. A körülbelül két percig tartó rengéssorozat következtében – melynek epicentruma San Francisco közelében volt – körülbelül hétszázan vesztették életüket a városban. A San Franciscó-i lakosok emlékezetében azonban a rengéseket követő tűzvész maradt meg élénken, amely szintén hatalmas pusztítással járt: a három napig tomboló lángok következtében mintegy 30 ezer ház dőlt romba és 250 ezer ember vált hajléktalanná.



A lerombolt San Francisco látképe (Fotó: news.bbc.co.uk)

A katasztrófából viszont a tudomány sokat profitált, az akkor mért adatokat és megszerzett információkat a szeizmológusok évtizedekkel később, a technikai és tudományos fejlődés egy magasabb fokán tudták eredményesen vizsgálni, ezáltal rengeteg információhoz jutva a földrengések természetéről és a Szent András-törésvonal „viselkedéséről” egyaránt.



(Fotó: earthquake.usgs.gov)

Ennek a különös törésvonalnak egyedi jellemzője, hogy a találkozó lemezeket különféle kőzetek alkotják, amelyek hatalmas utat tettek meg az eddigi elmozdulások eredményeképpen. A létező törésvonalak közül jellegéből és elhelyezkedéséből adódóan ez a leginkább vizsgálható, hozzáférhető.

A Szent András-törésvonallal kapcsolatban számtalan legenda él. Az egyik ilyen, miszerint Kalifornia egy idő után az óceánba fog csúszni. Ez azonban csak fikció, nem sok köze van a tudományos megközelítéshez. Mint ahogy annak sem, hogy létezik úgynevezett „földrengés-időjárás” és hogy a nap egy bizonyos szakában gyakoribbak a földmozgások.

A törésvonal környezete egyébként lenyűgöző, hiszen számtalan nemzeti park és kirándulóhely, remek panoráma várja az erre utazó turistákat. Azonban azzal mindenki tisztában van a környéken: a nyugalom viszonylagos.

(geology.com, earthquake.usgs.gov, library.thinkquest.org)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.