Jóval igényesebb párjánál

A hím és a nőstény óriáspanda különböző élőhelyeket használ – derült ki egy kínai kutatásból. A nőstények e tekintetben sokkal válogatósabbak a hímeknél.

MNO
2011. 07. 18. 20:28
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csi Tun-vu (Qi Dunwu) és Vej Fu-ven (Wei Fuwen), a pekingi székhelyű Kínai Tudományos Akadémia zoológusai a kínai Liangszan-hegységben mérték fel az óriáspandák mozgáskörzeteit transzektes módszerrel, vagyis az állatok észlelése, illetve fellelt ürülékük alapján. Az ürülék DNS-tartalmát vizsgálva a kutatók meg tudták határozni az állatok nemét.

Az óriáspanda magányosan él, élőhelye pedig jócskán feldarabolódott az elmúlt évtizedekben. Túléléséhez 1500 méter feletti, bambuszban gazdag erdőre van szüksége. A magas hegycsúcsokon már nincs bambusz, az alacsonyabb vidékeken az ember jelenléte szab határt életterének.

Az élőhellyel szembeni igények nemek közti eltéréséről eddig nem volt tudomása a szakembereknek. Most kiderült, hogy a nőstények élőhelye a magasan fekvő tűlevelű és kevert erdőkre, valamint a régmúltban kivágott erdőkre korlátozódik. A kedvelt élőhelyek tíz-húsz százalékos lejtőkön helyezkednek el.

E területek jobb feltételeket nyújtanak a bocsok felneveléséhez. A nőstények igen válogatósak a vackuk helyét illetően, gyakran kétszáz évnél idősebb fenyvesekre esik a választásuk. A frissen ültetett erdőket tehát nagy valószínűséggel nem fogadják el – írják a kutatók a Journal of Zoology című szaklapban a BBC hírportálja szerint.

A hímek ezzel szemben nagyobb területeket járnak be, számos nőstény mozgáskörzetét átfedve. A nemek közti eltérést, különös tekintettel a nőstények szűkebb élőhely-preferenciájára a kutatók szerint figyelembe kell venni az óriáspanda védelmére tett intézkedések, például a visszatelepítések során.

A nőstényeket az eredmények alapján nagyobb valószínűséggel érinti az élőhelyek csökkenése és az erdők kizsákmányolása. Az utak ugyanakkor nincsenek akkora hatással a pandák mozgására, mint azt korában hitték. A nőstényeket sokszor a területeket keresztül-kasul átszelő elhagyott favágóutak mentén látták, a hímek pedig előszeretettel tartózkodtak a járművek által használt utak közelében.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.