Az elhízás járványszerűen elterjedt a világon, és már a dohányzáshoz hasonló egészségügyi kockázatot jelent – írták tanulmányukban a melbourne-i Deakin Egyetem szakemberei. Japánban és Kínában minden húsz nőből egy elhízott. Ezzel szemben Hollandiában tízből egy, Ausztráliában négyből egy, a Tonga-szigeteken pedig tízből hét nő küzd ezzel a problémával. Sok országban az egészségügyi kiadások 2-6 százalékát teszik ki az elhízással összefüggő költségek. „Az olcsó, ízletes és kalóriával teli ételek mennyiségének növekedése, a fejlett élelmiszerforgalmazás és -marketing, valamint a fogyasztást és a növekedést befolyásoló gazdasági erők a felelősek az elhízás járványszerű terjedéséért” – hangsúlyozták a tanulmány készítői.
A világ vezető gazdaságai közül jelenleg Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban a legelterjedtebb az elhízás problémája, és ha ez a tendencia folytatódik, akkor 2030-ra az amerikai lakosság fele elhízott lesz – figyelmeztetnek amerikai egészségügyi szakemberek a sorozat másik tanulmányában.
Az Egyesült Államokban az elhízás hamarosan átveszi a vezető helyet a dohányzástól a nem fertőző betegségek legsürgősebben megfékezésre váró okainak listáján. Emellett 7,8 millió új cukorbetegért, 6,8 millió szívbetegségtől és agyi érkatasztrófától sújtott páciensért, valamint 539 ezer rákos betegért lesz felelős 2030-ra. A New York-i Columbia Egyetem közegészségügyi tanszékének kutatói szerint az amerikai nők 35 százaléka, a férfiak 32 százaléka elhízott.
Nagy-Britanniában 2030-ra a férfiak körében 41-48 százalékra, a nőknél 35-42 százalékra fog emelkedni az elhízottak aránya a jelenlegi 26 százalékról. „Ennek eredménye 668 ezer új diabéteszes beteg, 461 ezer szívbeteg és 130 ezer daganatos ember lesz” – írták a szakemberek.
A túlevés és a mozgásszegény életmód okozta elhízás növeli továbbá a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és egyéb betegségek kialakulásának kockázatát. Emellett várhatóan 2,6 százalékkal, vagyis 66 milliárd dollárral fogja növelni az amerikai egészségügy éves összkiadását, míg a brit államnak 2 százalékos, vagyis kétmilliárd fontnyi pluszköltséggel kell majd számolnia évente.
Az egészségügyi szakértők ezért az elhízással szembeni harca ösztönzik a kormányokat. „Ebbe beletartozik az egészségtelen ételek és italok (a cukrozott üdítők) megadóztatása, valamint a gyerekeknek szóló televíziós étel- és italreklámok szigorítása” – írták a Harvard Egyetem közegészségügyi tanszéknek szakemberei saját tanulmányukban.
(MTI)

5 magyar harcos a balliberális gyűlölethadjárattal szemben – évek óta büszkén állják a sarat