A Yesilova Höyük elnevezésű lelőhelyre 2003-ban bukkantak, a feltárásokat két évvel később kezdték meg az Ege Egyetem régészei Zafer Derin docens vezetésével. A szakemberek három kultúrréteget különböztetnek meg – a legfelső a korai bizánci időszakból származik, az alatta lévő a római korból, négy méter mélységben viszont az újkőkori letelepedés nyomait fedezték fel – olvasható a Hürriyet Daily News angol nyelvű online kiadásában.
A helyszínen Kr. e. 6500 táján telepedtek meg az első lakosok, s Yesilova Höyük Kr. e. 4000-ig folyamatosan lakott volt. A települést tűz pusztította el, a helyszín elnéptelenedett, a későbbi korokban a területet temetőként használták.
Az idei ásatási szezonban olyan agyagedények kerültek elő, amelyeken két személy – a feltételezések szerint egy nő és egy gyermek – ujjlenyomatai látszódnak. Találtak szerszámokat, olajlámpásokat, valamint feltártak egy bikát ábrázoló szobrocskát is.
„Az ősi kultuszban a bika a férfit szimbolizálta, de egyben a termékenység jelképe is volt” – fogalmazott Zafer Derin, hozzátéve, hogy a bikaábrázolást némely edényen is felfedezték. Bár a régészek még keveset tudnak arról, hogy miként éltek Yesilova Höyük lakosai, az már ismert, hogy házaikban „imaszobát” alakítottak ki.
(MTI)
origo.hu
Brutális jégeső söpört végig Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében
