A Caenorhabditis elegans 1 milliméter hosszú talajlakó féreg. Összesen 959 sejtje van, minden egyes sejtnek külön neve. A fonalféreg 7-10 napig él, hímnős, 3-5 nap után már utódokat hoz világra. A kis férgek petékből kelnek ki, egy „anya” 8-10 petét rak.
A tudósok közül sokan – köztük Stephen Hawking brit elméleti fizikus – úgy vélik, az emberiség túlélése attól függhet, hogy képes lesz-e más bolygókon letelepedni. A világűrben való hosszú tartózkodás során azonban az élő szervezetet jelentős sugárterhelés éri, a súlytalanság miatt pedig csökken az izomerő és a csontok szilárdsága.
A brit kutatócsoport Nathaniel Szewczyk vezetésével a C. elegans négyezer egyedét juttatta fel a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), és tanulmányozta fejlődésüket. A kutató kifejtette, a C. elegans volt az első soksejtes szervezet, amelynek feltérképezték a teljes genomját. Húszezer génjéből sok ugyanazt a funkciót tölti be, mint az embernél. Körülbelül kétezer gén a féreg izomfunkciójáért felelős, ezek 50-60 százalékának vannak megfelelői az emberi genomban.
A kutatócsoport a fonalférgek féléves űrutazása során a C. elegans tizenkét nemzedékének fejlődését figyelte meg az első három hónapban. Az űrben a férgek ugyanúgy keltek ki a tojásból, fejlődtek a felnőttkor eléréséig, majd szaporodtak, mintha a Földön lennének. „Bebizonyosodott, hogy a fonalférgek a világűrben képesek úgy reprodukálódni, hogy elérjenek egy más bolygót, mi pedig a távolból kontrollálhatjuk egészségi állapotukat” – emelte ki Nathaniel Szwczyk.
A Nottinghami Egyetem tudósainak kísérleteiről a Royal Society folyóiratában, az Interface legújabb számában jelent meg tanulmány.
