A montreali McGill Egyetem munkatársai serdülőkorú patkányoknál vizsgálták, hogy milyen hatással van agyműködésükre a hosszabb távú amfetaminhasználat. „Ezeknek a rágcsálóknak igen hasonló az agyi kémiájuk az emberéhez, így a modell nagyon hasznos betekintést nyújtott abba, hogy miként hat az amfetamin az emberre” – magyarázta Gabriella Gobbi kutatásvezető.
Az amfetamin pszichostimuláns szer, amely növeli az éberséget és összpontosítási képességet, elnyomja a fáradtságot és csökkenti az étvágyat. A speed néven is ismert drogot rekreáció és a teljesítmény fokozása céljából alkalmazzák. Az ENSZ kábítószerekkel és bűnözéssel foglalkozó szakosított szervezete, az UNODOC 2011-es jelentése szerint az Egyesült Államokban a kamaszok 10 százaléka, az európai serdülők (országonként függően) 2-7 százaléka, a kanadai kamaszoknak pedig valamivel több mint 5 százaléka próbálta ki a szert.
A kísérleti patkányok serdülőkorukban kapták az amfetamint, majd alkalmazását elhagyták, amikor az állatok elérték a felnőttkort. Ekkor tanulmányozták agyműködésüket és viselkedésüket. „Elsősorban a szerotonin, a dopamin és a norepinefrin ingerületátvivő anyagokra összpontosítottunk” – idézte fel Gobbi.
A kutatók abnormalitásokat találtak a felnőtté vált patkányok mindhárom ingerületátvivővel kapcsolatos agyi aktivitásában. Az úgynevezett monoaminokkal kapcsolatban tapasztalt kiegyensúlyozatlanság érzelmi hullámzáshoz, depresszióhoz, függőségekhez vezethet. Az amfetamin mellett nevelkedett állatok viselkedése is megváltozott. A közepes adag drogot kapott patkányok felnőttként hiperaktívan viselkedtek, a kockázatvállaló viselkedés pedig a kis, a közepes és nagy dózisú amfetamint kapott állatokra egyaránt jellemzővé vált.
