Letettek az isteni részecskéről?

Felfüggesztik az „isteni” részecske, azaz a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon keresését.

WA
2011. 11. 03. 14:39
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A világ legnagyobb kísérleti berendezése, a CERN nagy hadronütköztetője (LHC) Genf mellett, a francia–svájci határon 100 méter mélyen, egy 27 kilométeres, 3 méter átmérőjű alagútban üzemel, ahol csaknem a fény sebességére felgyorsított, egymással szemben haladó részecskenyalábokat ütköztetnek. Az ütközések során új elemi részecskék keletkeznek általában igen rövid élettartammal, amelyek tanulmányozásával a kutatók az anyag tulajdonságait, illetve a világegyetem keletkezésének titkait remélik megfejteni.

A következő két hónapban az LHC fizikusai a 82 protonból és még több neutronból álló ólomionokat ütköztetik. Az ütközéseknek köszönhetően kiszabadulnak a protonok és a neutronok alkotórészei, a kvarkok és gluonok. A kvark-gluon „leves” tanulmányozása során a fizikusok többet megtudhatnak arról, hogy miként alakultak ki az atomok 13,7 milliárd éve, a világegyetem megszületése után – olvasható a LiveScience hírportálon.

Jövőre az LHC fizikusai folytatják a Higgs-bozon keresését is. „Elméletileg mindent tudunk a Higgs-bozonról, kivéve azt, hogy mekkora a tömege. A tömegtől függnek bizonyos tulajdonságai. Már kizártunk a Higgs-bozon tömegének több tartományát” – hangsúlyozta Jonas Strandberg, a CERN fizikusa.

A tudósok már 99 százalékos bizonyossággal tudják, hogy a Higgs-bozon tömege nem lehet a 160 és 220 gigaelektronvolt (1 GeV = 1 milliárd elektronvolt) közti tartományban. (Összehasonlításképp a proton tömege 0,938 GeV).

Még mindig eséllyel „pályázhatnak” a Higgs-bozon tömegére a 114 és 135 GeV közötti, valamint az 500 GeV feletti tartományok.

„Jövőre kizárjuk az összes tartományt. Úgy vélem, hogyha 2012-ben nem találjuk meg az „isteni„ részecskét, a Higgs-bozon abban a formában, amelyben feltételezzük, nincs is. Amennyiben ez bebizonyosodik, valamivel helyettesítenünk kell, át kell értelmeznünk mindent, amit tanultunk, és amit igaznak hiszünk” – emelte ki Strandberg.

Joao Guimaraes da Costa, a Harvard Egyetem fizikusa, az LHC-csapat tagja szerint viszont akár öt évbe is beletelik, míg megtalálják a Higgs-bozont.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.