A csillagászok – akik felfedezésüket a Science legújabb számában ismertették – a hawaii Keck obszervatóriumból végezték a megfigyeléseket. Az általuk észlelt két felhő körülbelül kétmilliárd évvel az ősrobbanás után képződött, nem tartalmaznak a hidrogénnél, valamint a hidrogénizotópnál, a deutériumnál nehezebb kémiai elemeket. A tudósok nem keresték ugyan a héliumot, de feltételezéseik szerint az is bőségben található a felhőkben.
Nem találtak viszont nehezebb elemeket, úgynevezett fémeket. A „fémek” a csillagászok számára a hidrogénnél és héliumnál nehezebb kémiai elemeket jelentik, és mivel ezek az elemek a csillagfejlődés során jönnek létre, a korai univerzumban kevés fém volt található. Ennek megfelelően az akkor keletkezett csillagokból szinte teljesen hiányoznak a nehezebb elemek.
„A nehéz elemek hiánya bizonyítja, hogy a felhők a korai világegyetemből valók. Első ízben sikerült észlelni ilyen gázfelhőket, amelyek az első csillagoknak adtak életet” – hangsúlyozta J. Xavier Prochaska, a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem csillagásza, a tanulmány társszerzője, aki szerint további ilyen gázfelhők lehetnek.
A Science legújabb számában megjelent amerikai és japán kutatók tanulmánya szerint a korai csillagok sokkal kisebbek lehettek, mint eddig feltételezték. Az eddigi elképzelések szerint az első csillagok tömege több százszor meghaladta a Napunkét, a legújabb kutatások fényében „csupán” néhány tucatszor.
