Új fajokat keresnek a tenger mélyén

Új fajok felfedezésének reményével és a mélytengeri halászat következményeinek tanulmányozása céljából indulnak felfedezőútra.

BL
2011. 11. 07. 20:49
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szakemberek a brit RRS James Cook kutatóhajó fedélzetén vágnak neki a hathetes expedíciónak, hogy a Délnyugat-indiai-óceáni-hátság mentén lévő fenékhegyek – vagyis a tengerfenéktől legalább ezer méter magasra felnyúló hegyek – élővilágát tanulmányozzák. A Marine Policy című folyóirat egyik idei számában megjelent jelentés szerint manapság a mélytengeri vonóhálós halászat az egyik legkártékonyabb halászati módszer. A kutatók most azt szeretnék megvizsgálni, hogy milyen hatással van ez a technika a tengeri élővilágra – olvasható a BBC brit közszolgálati médium internetes oldalán.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által vezetett – és a Globális Környezeti Alap (GEF), valamint a brit Környezetvédelmi Kutatási Tanács (NERC) együttműködésével megvalósuló – expedíció során a kutatók másodszorra merülnek le a víz alatti hegyvonulathoz. „A tengeráramlatokkal való érintkezésük miatt ezek a területek elképesztően gazdag biológiai sokféleséggel bírnak” – mondta Aurelie Spadona, az IUCN tengerszakértője, aki maga is a kutatócsoport tagja. Mint hozzátette: „Egyfajta olcsó »reggelit is kínáló« szállást jelentenek az olyan mélytengeri ragadozók számára, mint a cápák, amelyek gyakran a fenékhegyek lakóiból csemegéznek”.

Az 1960-as évek közepe óta hétszeresére növekedett a mélytengeri halászat mértéke. A tengerfenék ipari méretű kiaknázása – amelyet általában hatalmas és nehéz vonóhálókkal végeznek – káros hatással van az élővilágára nézve. „Az ottani élőlények közül sokan lassan szaporodnak és lassan fejlődnek, emiatt pedig különösen sebezhetőek a túlhalászat által” – hangsúlyozta Gustaf Lundin, az IUCN Globális Tengeri és Sarki Kutatóprogramjának vezetője. Hozzátette: a vonóhálós halászat károsíthatja a fenékhegyeket és a halállományt, valamint visszafordíthatatlan következményei lehetnek a hideg vízi korallokra, a szivacsokra és egyéb állatokra nézve.

A 2009 novemberében indított első expedíció során a kutatók mintegy hétezer életformát gyűjtöttek össze az Indiai-óceán déli részén. A minták elemzését követően 2010-ben jelentették be, hogy egy új tintahalfajt fedeztek fel a hathetes kutatás során. A 70 centiméteres tintahal egyike azoknak mélytengeri élőlényeknek, amelyek fény kibocsátásával csalogatják magukhoz prédájukat a sötétség birodalmában.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.