Az Archives of Surgery című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői szerint az alkoholizmus jegyeit mutató sebészek 45 százalékkal nagyobb valószínűséggel számoltak be olyan súlyos orvosi tévedésről, amelyet a kutatást megelőző három hónapban követtek el. A Washingtoni Egyetemen dolgozó Michael Oreskovich által vezetett kutatás során több mint 25 ezer sebésznek küldtek szét kérdőíveket a munkájukra, életmódjukra, és közérzetükre vonatkozóan.
A 7200 válaszadó 15 százaléka jelzett alkoholproblémákat. Korábbi tanulmányok szerint az általános népesség körében ez az arány kilenc százalék. A tanulmány nem vizsgálta, hogy a sebészek körében miért gyakoribb a jelenség, azt viszont kimutatta, hogy az alkoholproblémák elsősorban a depresszióval és kiégéssel küzdő szakemberekre jellemzőek.
A férfi sebészek nagyjából 14 százalékánál, a nőknél viszont 25 százalék esetében észleltek alkoholproblémákat a kutatók, de az eltérésre nem tudtak pontos magyarázatot adni. Mint Oreskovich elmondta, „korábbi tanulmányok szerint a sebészi hivatásból eredő stressz, illetve a szakmai és magánéleti kötelezettségek közötti egyensúlyozásból adódó problémák sokkal gyakoribbak a női sebészek körében”.
A komoly orvosi hiba elkövetését elismerő 722 szakember 77 százaléka került a válaszai alapján az alkoholproblémákkal küzdők csoportjába. A Texasi Egyetem orvostudományi központjában dolgozó Edward Livingston – aki nem vett részt a tanulmányban – ugyanakkor rámutatott, hogy a válaszadók alacsony aránya miatt nem lehet tudni, hogy az eredmények helytállóak-e az egész sebésztársadalomra.
Oreskovich szerint lehetséges, hogy a tanulmány alulbecsülte az alkoholproblémákkal küzdő sebészek valódi arányát, mivel sokan talán éppen azért nem válaszoltak, mert félnek a megbélyegzéstől, és szégyellik a rendellenes alkoholfogyasztási, illetve -függőségi problémáikat. A szakember azt is hozzátette, hogy a rehabilitáción átesett sebészeknél nagyon alacsony a visszaesési arány.

Magyar Péter nem vette észre, hogy saját magát ássa el