Az aszály irtotta ki a lakosságot?

Kevésbé súlyos aszály okozhatta Mexikóban a maja civilizáció hanyatlását, mint korábban gondolták – áll a Science című amerikai folyóirat legfrissebb számában közölt tanulmányban.

Számos okkal magyarázzák az időszámításunk előtti 2000 és az. i.sz. 1546 között élt maja civilizáció bukását. Eddig azonban számos tudós egyetértett abban, hogy a „bűnös” a vetéseket elpusztító aszály lehetett.

A mexikói yucatáni Tudományos Kutató Központ és a nagy-britanniai Southamptoni Egyetem szerint viszont az aszály következtében mindössze 25-40 százalékkal csökkent a csapadék mennyisége a korábbi időszakokhoz képest. A kisebb esőmennyiség azonban nem tudta pótolni az elpárolgó állóvizeket.

„Az adatok arra engednek következtetni, hogy (a kevesebb csapadék) fő oka a nyári viharok számának csökkenése volt” – hangsúlyozta Eelco Rohling, a tanulmány egyik társszerzője.

Most először próbálta meg egy tanulmány pontosan megállapítani a csapadékmennyiség csökkentését i. sz. 800 és 950-ig tartó időszak alatt, ami időben megfelel a Yucatán-félszigeten, valamint a mai Belize, Guatemala, Honduras és Salvador területének egy részén vagy egészén honos civilizáció hanyatlásának.

A kutatók szerint még a szerény csapadékcsökkenés is súlyos problémákat okozhatott a vízellátásban.
„A nyár volt az az évszak, amikor mezőgazdasággal foglalkoztak, és a vizek regenerálódtak” például a Yucatán-félszigeten, ahol egyetlen folyam sem halad át.

„A társadalmi felfordulások és egyes városok elhagyása feltehetően az ismétlődő aszályok okozta súlyos vízhiány következményei voltak” – írják a szerzők. Egyben figyelmeztetnek: ez a jelenség nem csak a Yucatán- félsziget sajátja. Minden olyan térségben megtalálható, ahol nagyfokú a párolgás.