Ha jó szívet akar, egyen diót

Az érelmeszesedést hatásosan gátolják a különböző antioxidánsok. Egy új tanulmány igazolja, hogy a dió tartalmazza a legtöbbet ezekből.

Joe A. Vinson és Yuxing Cai kilencféle csonthéjas gyümölcs természetes formájának, illetve pörkölt, pirított változatának antioxidáns-, polifenoltartalmát hasonlította össze, sőt megvizsgálták kétféle földimogyoró-kenővaj ilyen tulajdonságát is. Vizsgálataik eredménye a Food and Function februári számában jelent meg.

A mérések azt igazolták, hogy mind nyersen, mind pörkölt formában a legtöbb aktív polifenolt a dió tartalmazta, akár a pisztáciával, akár a földimogyoróval, akár a mandulával hasonlították össze. Azt már korábban számos vizsgálat bizonyította, hogy a rendszeres dióevés a „rossz” LDL koleszterin vérszintjét csökkenti, javítja a véráramlást, és lassítja az érelmeszesedést folyamatát.

A polifenolokból igen sokféle létezik, és a laboratóriumi adatok azt is jelezték, hogy a leghatásosabb polifenolok ugyancsak a dióban találhatók. Az is rendkívüli előny, hogy a sütés-főzés, a meleg nem rontja lényegesen a dióban található polifenolok biológiai hatékonyságát. A mérések azt is bizonyították, hogy a dióban lévő polifenolok erélyesen kötődnek a zsírhoz kapcsolt fehérjékhez, és ezzel gátolják az érelmeszesedést.

A tanulmányokban azt is kimutatták, hogy a dió polifenoljai növelik a verőerek belső felszínén lévő sejtek aktivitását, amellyel a monoamino-oxidáz gáz elválasztását végzik. Ez a gáznemű biológiai anyag a leghatásosabb értágító. A monoamino-oxidáz hiánya érszűkülethez vezet és az a szervek működését jelentősen rontja.

Paul Davis és munkacsoportja egérkísérletben kimutatta, hogy az állatok tápjába kevert dió mérhetően gátolta a rosszindulatú daganatok fejlődését és növekedését. Ezek az egerek genetikailag érzékenyek voltak arra, hogy emlőrákjuk legyen, és a dió ennek a súlyos állapotnak az esélyét a felére csökkentette. Az utóbbi vizsgálat adatait a British Journal of Nutrition februári száma közölte.