Kotló dinoszauruszanya fosszíliákat találtak + Képek

Tojásokkal teli fészkén kotló dinoszauruszanya fosszíliáit tárták fel Mongóliában.

TK
2012. 02. 22. 15:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az MPC–D 107/15 katalógusjelű egyedet az oviraptorok közé, az egyetlen olyan dinoszaurusznembe sorolták, amelyről bebizonyosodott, hogy kikeltette a tojásait. A vizsgálatok kimutatták, hogy az egyed a tollas, csonttaréjjal „ékesített”, struccszerű Nemegtomaia barsboldi fajhoz tartozott, amely a késő kréta időszakban élt a mai Mongólia területén – olvasható a tanulmányról beszámoló Discovery News hírei között.


Az oviraptor hetvenmillió évvel ezelőtt hirtelen pusztult el, nagy valószínűséggel egy homokvihar végzett vele, miközben a dinoszaurusz a fészkén kotlott. „Az állat egyik lába a tojásokból kirakott kör közepén volt, a másikkal a 10 méterszer 12 méteres fészek peremén állt, a karjait pedig védelmezően kitárta” – ecsetelte Federico Fanti, a Bolognai Egyetem paleontológusa, aki felfedezte a fosszíliát.

Az oviraptor teteme erősen károsodott a jelenkori mindenevő Dermesztes-nemhez hasonlatos rovarok tevékenysége miatt. Viszonylagos épségben a koponya, a bal felső végtag, a medence, valamint mindkét láb alsó része maradt fenn.

Az önfeláldozó anyának köszönhetően törzse alatt megőrződött a tojások két alsó sora. Összesen hét tojást azonosítottak az alsó sorban, bár egyetlen embriót vagy teljesen ép tojást sem találtak.


Az oviraptor, amelyet – mint a neve is mutatja – sokáig „tojásrablónak” ábrázoltak, fejlett szociális viselkedésről tett tanúbizonyságot. „Ismeretes, hogy a nőstények egyszerre legfeljebb csak két tojást raktak, az ilyen hatalmas fészkeket, mint amilyet most találtunk, csak kollektív keltetőként lehet megmagyarázni. A felnőtt egyedek vélhetőleg együttműködtek, sorban kotlottak, hiszen az utódok kikelése meglehetősen hosszú időt vett igénybe. Előfordulhat, hogy a hímeket is bevonták az utódok kikeltésébe” – hangsúlyozta Fanti.

Hetvenmillió évvel ezelőtt, a késő kréta időszakban az MPC–D 107/15 katalógusjelű egyed sivatagos környezetben élt. Későbbi üledékes kőzetekből a térségben viszont előkerült olyan Nemegtomaia-egyed, amely folyó környékén tanyázott.

„Ezek a leletek különböző időszakokban, különböző környezeti viszonyokban mutatják be az adott térséget. Mindezek fényében joggal mondhatjuk, hogy a legtovább élt és a leginkább alkalmazkodó oviraptorfajjal van dolgunk” – magyarázta Fanti.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.