A neutrínónak nincs elektromos töltése, semlegessége miatt elektromágneses kölcsönhatásban sem vesz részt. Ez a magyarázata annak, hogy rendkívül „közömbös” az anyaggal szemben, azaz a kölcsönhatás (ütközési hatás) igen kicsi, így például egy fényév (9,4605 billió kilométer) vastag ólomfalon képes anélkül áthaladni, hogy akár egyetlen atommal ütközne. Ennek köszönhetően keletkezési helyétől egyenes vonalban érkezik meg a detektorhoz, megőrizve az információkat keletkezése körülményeiről (impulzus, energia, a keletkezési helyhez mutató irány).
Az OPERA-kísérletben részt vevő fizikusok a CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) genfi laboratóriumából az olasz nemzeti atomfizikai intézet L'Aquila melletti Gran Sasso laboratóriumába küldött neutrínónyalábokat detektálták, és azt találták, hogy azok 60 nanoszekundummal (1 ns a másodperc egymilliárdod része) kevesebb idő alatt tették meg a 730 kilométeres távolságot, mintha a fény másodpercenkénti 299,792 kilométeres sebességével száguldottak volna. A kísérlet hibahatára 10 nanoszekundum. A megismételt kísérletek ugyanezt az eredményt adták.
A 2011. szeptember 22-én közzétett mérési eredményeket a kezdetektől szkeptikusan fogadta a szakma, azok ugyanis megkérdőjelezték Albert Einstein relativitáselméletét, amely szerint semmi sem haladhat gyorsabban a fény sebességénél. A fizikusok közül sokan a kezdetektől azt feltételezték, hogy valamilyen meghibásodás történhetett a rendszerben.
Mint a ScienceInsider hírportálon olvasható, az OPERA-kísérletet ismerő szakemberek szerint a 60 nanoszekundumos eltérés oka a jelkábel meglazulásában keresendő, amely az olaszországi GPS-vevőt kötötte össze a számítógéppel.
James GIllies, a CERN szóvivője szerint lehet, hogy megtalálták az eltérés okát, de további mérések szükségesek. Az új kísérletsorozatot májusban tervezik elvégezni.
origo.hu
Orbán Viktor országúti harcosokkal találkozott
