Tavaly októberben és novemberben tízezernyi képet sikerült készíteni a Vangcsuk Nemzeti Parkban elhelyezett négy kamerával. A kutatást Bhután és a Természetvédelmi Világalap közösen végezte.
Az egyik felvételen egy hím látható, amelyet néhány lépésnyire követ a nőstény és egy fiatal állat. Egy másikon szinte észre sem lehet venni a nagymacskát a himalájai sziklás háttér előtt.
A legjelentősebb egy olyan klip, amelyen egy hím éppen a vizeletével jelöli ki a territóriumát, ebből pedig az következik, hogy ez a példány nem egy arra kóborló állat, hanem ezen a vidéken él. Ez azért nagyon fontos, mert a hópárducok gyakran esnek áldozatul a pásztoroknak, akik a csordájukat féltik tőlük, élőhelyeiket a mezőgazdasági területek növekedése szűkíti, valamint az orvvadászok különleges pettyes bundájuk miatt gyilkolják a nagymacskákat. Becslések szerint jelenleg vadon 4500-7500 példány él.
A kameracsapda bizonyítékai szerint megtelepedtek az állatok a Vangcsuk parkban, amely egyfajta átjáró a nyugati Dzsigme Dordzsi Nemzeti Park és a keletebbre fekvő Bumdeling Vadvédelmi Terület között. A jelenlegi kutatás azt vizsgálta, hogy vajon hány hópárduc él a Vangcsukban, és annak mely területeit kedvelik. Ezek az adatok segíthetnek a faj védelmében.
A hópárducokat a veszélyeztetett kategóriába sorolta a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN), mivel az utóbbi 16 évben az állomány legalább 20 százalékkal csökkent az élőhelyek eltűnése és az orvvadászat miatt.
A faj a hegyvidékek lakója, leginkább az erdőhatár feletti és a hóhatár alatti részeken lelhető fel. Ez a szűk sáv valószínűleg még keskenyebbé válik a klímaváltozás hatására – mondta Rindzsan Sreszta, a kutatás vezetője.
Amint a fák már magasabb régiókban is megtelepszenek, a hópárducok kénytelenek lesznek feljebb költözni, de ebben a magasságban kisebb a levegő oxigéntartalma. A Himalája láncai között a felmelegedés üteme mintegy háromszoros a világ más tájaihoz képest. Ha az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása alacsony szinten folytatódik, akkor a faj élőhelye 10 százalékkal csökkenhet. Ha az üvegházgázok továbbra is ilyen nagy arányban szennyezik a légkört, úgy ez az arány 30 százalék lehet.
„Az élőhelyük viszonylag szűkös Bhutánban más vidékekkel összehasonlítva, ezért nem voltam biztos abban, hogy ilyen sok példányt láthatunk itt” – mondta Sreszta.
A kamerák szintén felvették a hópárducok fő zsákmányállatának számító bharal (egy hegyi kecskeféle) példányait is.
