„Zöldségben” mérnék a lakosság jólétét

A természeti erőforrások és a környezetben okozott károk értékének számszerűsítésére szólítja fel a világot Nagy-Britannia.

A brit kormány által felállított Természeti Tőke Bizottság – a gazdasági teljesítmény mérésére szolgáló bruttó hazai termék (GDP) mintájára – a levegőminőség, az ivóvíz, a vadvilág és az egyéb természeti erőforrások tekintetében vizsgálja és méri a lakosság jólétét. Caroline Spelman, brit környezetvédelmi miniszter javaslata szerint minden országnak be kellene vezetnie a természeti tőke értékét rögzítő „zöldkönyvelést”, amely az adott nemzet folyóinak, erdőségeinek és egyéb természeti vidékeinek állapotáról adna pontos képet.

A kezdeményezésnek köszönhetően Nagy-Britannia feltehetőleg kulcsszereplője lesz az ENSZ júniusi Rio +20 csúcstalálkozójának, amelynek résztvevői a fenntartható fejlődés terén elért eddigi eredményeket, illetve az új közös célokat fogják megvitatni. A célkitűzések közé tartozik a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságának a biztosítása, az óceánok védelme, a környezetvédelmi bűncselekményekben eljáró nemzetközi bíróság felállítása és olyan ombudsman vagy biztos kinevezése, aki a környezettudatos szemlélet irányába tereli a jövő nemzedékeit.

Spelman szerint a fenntartható fejlődés irányába vezető első lépés annak a tudatosítása, hogy mit is kell megvédeni – olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában. A méhek által végzett „beporzási szolgáltatás” például 400 millió font hasznot hoz évente a brit mezőgazdaságnak, de ezt az állapotot csak a vadvirágok megvédésével lehet fenntartani. Mint a miniszter hozzátette, a természeti tőke értékének pontos meghatározásával valóban sikeresek lehetnek a környezetvédelmi erőfeszítések.

A brit Nemzeti Statisztikai Hivatal különálló kezdeményezésként már jó ideje keresi a megfelelő módszert az általános jólét (GWB, General Wellbeing) mérésére. Az elmélet szerint a „GDP+” átfogó képet festene Nagy-Britannia természeti kincseinek állapotáról és – a pénzügyi mellett – a lakosság elégedettségi szintjéről is.

A környezetvédelmi miniszter szerint a vállalkozások már most is mérik, hogy például a szén-dioxid-kibocsátásuk és a vízhasználatuk milyen hatással vannak a környezetre. Ehhez hasonlóan tudnák a kormányok is számításba venni a környezetre gyakorolt károkat, annak érdekében, hogy fenntartsák a halászathoz szükséges édesvizet, a tiszta levegőt biztosító erdőségeket és a turizmus szempontjából is meghatározó zöldterületeket.