A mindössze hat négyzetkilométeren elterülő lakatlan sziget az 1722-ben elhunyt brit kalózról, John Clippertonról kapta a nevét. Az atoll területén nincsen ivóvíz, és bővelkedik a patkányokban, illetve a mérgező rákokban.
„A Clipperton-expedíció célja az éghajlatváltozás új szemszögből való vizsgálata és bemutatása. Olyan ablakként használjuk a szigetet, amelyen keresztül a jelenség egészét tanulmányozni lehet” – közölte Mexikóvárosban Jonathan Bonfliglio, az expedíció brit vezetője.
A nyolc különböző országból származó művészek és kutatók alkotta húsz fős csoport a mexikói La Paz kikötőjéből indul útnak három vitorlás hajó fedélzetén, és a tervek szerint március 30-án térnek vissza a felfedezőútról. A résztvevők művészeti alkotásokat fognak készíteni, illetve tudományos vizsgálatokat végeznek.
A 20. század kezdetén mintegy száz mexikói élt a szigeten. Ellátásukról a szárazföldről érkező, utánpótlással megrakott hajók gondoskodtak. A mexikói forradalom kitörése (1910) után azonban nem küldtek több ellátmányt, így a szigetlakók a betegségek és az éhínség áldozataivá váltak. Egy amerikai hajó 1917-ben szállította el az utolsó túlélőket.
A Clipperton-szigetet a lekülönbözőbb országok próbálták megszerezni maguknak az elmúlt kétszáz évben. A guanóban gazdag terület 1931 óta Franciaország külbirtoka, ám Mexikó továbbra is magának követeli a gyűrű alakban elterülő szigetet.
