Az új szakaszban – a prototípus elkészültét követően – a ténylegesen az űrbe küldendő legújabb szonda megépítésén dolgoznak a szakemberek. Kína harmadik holdszondája más Föld- és űrfigyelő műszerek, valamint az életkörülményeket vizsgáló berendezések mellett egy holdjárművet is visz magával. Várhatóan 2013-ban indul útjára, s másfél méter magas, 200 kilogramm tömegű holdjárója vélhetően több hónapig végez majd kutatásokat, talajelemzéseket.
A közlemény szerint Kína 2013-ban egy átfogó, nagy felbontású földmegfigyelési rendszer kialakításának részeként új típusú műhold tervezését is megkezdi; maga a rendszer 2020 körül kezdené meg a működését – derül ki a dokumentumból, amelyet a Hszinhua hírügynökség ismertet. Eszerint ez az ország 16 kiemelt tudományos projektjének egyike, amely segíti a mezőgazdaság modernizálását, a katasztrófa-előrejelzést és a nemzetbiztonságot.
A ország második holdszondáját, a Csang'o-2-t 2010 októberében állították hold körüli pályára. Kínai szakemberek szerint az eddigi legnagyobb felbontású felvételeket köszönhetik neki a Hold felszíni részleteiről, különösen a Szivárvány-öböl térségéből, amely a tervek szerint a következő holdszonda leszállóhelye lesz.
A kínai Hold-program részeként 2008-ban a Sencsou-7 (Shenzhou) űrhajóval három kínai űrhajós hajtott végre űrutazást, egyikük űrsétát is tett. A Hold-program zárószakaszában, 2024 körül kínai űrhajós szállna le a Holdra.
Kína a Szovjetunió és az Egyesült Államok után a világon a harmadik ország, amely saját fejlesztésű űreszközzel embert küldött a világűrbe. Az első kínai űrhajós Jang Li-vej (Yang Liwei) volt, a Sencsou-5 űrhajón utazott 2003-ban.
A kínai holdkutatás célja többirányú: a tudományos, nemzetgazdasági és nemzetvédelmi szempontokon túl Kína bizonyítani akarja, hogy magas technikai és technológiai háttérrel rendelkezik, korszerű rakéták előállítására, piacképes műholdak gyártására és felbocsátására képes.
