Az orosz újság csütörtöki számában megjelent cikk szerint nemcsak a szondát készítő Lavocskinról elnevezett moszkvai intézet fizeti meg drágán a Mars-kutatására készített, januárban lezuhant szonda sikertelenségét, de az egész orosz űrkutatásnak sokba kerül a kudarc. A 2015-ig érvényes szövetségi űrkutatási programból most tizenhat törlését javasolja a Roszkoszmosz űrkutatási hivatal. A kormánynak elküldött javaslat szerint egyebek között leállítják a Mars, a Merkúr és a Vénusz kutatására tervezett eszközök fejlesztését.
A Lavocskin kutatóintézetnek alapvető szerep jutott volna ezekben a programokban, de a magas kockázat, a komoly műszaki követelmények és a tervezett költségek hiánya miatt ezekre a bolygóközi kutatásokra esett a választás, amikor áttekintették a terveket – magyarázta az Izvesztyijának a Roszkoszmosz egyik név nélkül nyilatkozó illetékese.
A kormánynak leállításra javasolt Vénusz–D elnevezésű program például a szovjet időkben elkezdett kutatást folytatta volna, amelynek keretében 2016-ra terveztek szondát küldeni a bolygóra.
A Roszkoszmosz szakemberei szerint a jövőben a több célt is szolgáló Arktika elnevezésű rendszer fejlesztésére kell összpontosítani. A program szerint több műholdat is felbocsátanának, amelyek a sarkköri kutatásokat segítenék. Más szakértők azonban kételkednek a program ésszerűségében. Ivan Mojszejev, az Űrpolitikai Intézet vezetője a sarkvidéki szárazföld alatti energiahordozókért folyó küzdelem során keltett politikai hangulatkeltés miatt kitalált, felesleges tervnek tartja az Arktikát.
A Fobosz-Grunt orosz űrszondát arra szánták, hogy a Mars pályájára állva kis távolságból tanulmányozza a Földhöz legközelebbi bolygót, s egy leszálló modult küldjön a Mars Fobosz (Phobosz) holdjára. A felbocsátás után azonban a szonda nem tudott ráállni a Marshoz vezető pályára, a Föld közelében maradt, és darabjai január 15-én a Csendes-óceánba zuhantak a Chiléhez tartozó Wellington-szigettől 1250 kilométerre nyugatra.
A három évre tervezett misszió összköltsége 5 milliárd rubel (36,8 milliárd forint) volt, és végső célja, hogy alig 200 grammnyi talaj- és kőzetminta eljusson a Földre. A vállalkozástól Oroszország azt remélte, hogy végérvényesen lezárul az a két évtizednyi korszak, amikor műszaki problémák akadályozták űrprogramja távolabbi célpontjainak kutatását.
