Hatalmas magyar siker: Szemerédié a matematikai „Nobel” + Videó

Abel-díjban részesült Szemerédi Endre Széchenyi-díjas magyar matematikus – jelentette be szerdán a díjbizottság Oslóban.

A Norvég Tudományos Akadémia Szemerédi Endrét a diszkrét matematikához és az elméleti számítógép-tudományhoz való fundamentális hozzájárulásáért, valamint az additív számelmélet és ergodikus elméletre gyakorolt „mély és tartós” befolyása elismeréseként részesítette a matematika Nobel-díjaként számon tartott Abel-díjban – jelentette be Nils Christian Stenseth, a Norvég Tudományos Akadémia elnöke.

Mint a díjbizottság közleményében olvasható a magyar matematikus május 22-én Oslóban, Norvégia uralkodójától, V. Harald királytól veheti át az elismerést. Az Abel-díj, amely kimagasló matematikai eredmények elérését, alapvető matematikai problémák megoldását, új technikák és alaptételek kidolgozását, új kutatási területek megalapozását jutalmazó nemzetközi elismerés, 6 millió norvég korona (229 millió forint) pénzjutalommal jár.

Szemerédi Endre 1940. augusztus 21-én született Budapesten. Az ELTE Természettudományi Karán matematikusként végzett 1965-ben. Az MTA Matematikai Kutatóintézetének tudományos munkatársaként, később főmunkatársaként, tudományos tanácsadójaként dolgozott, majd kutatóprofesszori megbízást kapott.

Az 1980-as évektől több amerikai egyetemen volt vendégkutató és vendégprofesszor, 1990-ben a Rutgers Egyetem számítógép-tudományi tanszékén kapott egyetemi tanári megbízást. 1970-ben Moszkvában védte meg a kandidátusi, később Budapesten az akadémiai doktori értekezését. 1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1987-ben rendes tagja lett.

Kutatási területe a kombinatorika, a számelmélet és az algoritmuselmélet, nevezetes eredménye Erdős és Turán sejtésének bizonyítása. Szemerédi Endre a Rényi-díj (1973), a Pólya-díj (1975), az MTA Matematikai díj (1978) és az Akadémiai díj (1979) után rangos nemzetközi díjakat is magáénak mondhat. 2008-ban ítélték oda neki az amerikai Leroy P. Steele-díjat és a svéd Rolf Schock-díjat, 2010 óta tagja az Amerikai Tudományos Akadémiának (American National Academy of Sciences).

A kormány is elismerte

Magyarország kormánya elismerését fejezte ki Szemerédi részére – áll a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sajtóközleményében. Az akadémikus kitüntetésével második alkalommal kapja magyar tudós a norvég kormány által alapított díjat, amelyet a Norvég Tudományos Akadémia ítél oda. 2005-ben a magyar származású Peter David Lax vehette át az elismerést „úttörő teljesítményéért a parciális differenciálegyenletek alkalmazása terén s azok megoldásainak kiszámolásáért” – olvasható a díj honlapján.

Szemerédi Endre a matematikatudomány és az elméleti számítógép-tudomány területén nemzetközi mércével is kivételes jelentőségű munkásságát a kormány a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmával is elismerte, a matematikust Széchenyi-díjjal tüntette ki. (A Széchenyi-díj kitüntetettjeinek névsorát ide kattintva olvashatják.)

Az Abel-díj

Az Abel-díjat Niels Henrik Abel (1802–29) norvég matematikus emlékére alapították. Abel kivételes tehetségű és gondolkodású ember volt, aki kimagasló eredményeket ért el a sorok, az algebrai egyenletek, valamint az elliptikus és hiperbolikus függvények elmélete terén. Az algebrai egyenletek vizsgálata közben lerakta a csoportelmélet alapjait: a kommutatív csoportokat róla nevezték el Abel-csoportoknak.

1824-ben Abel – az olasz Paolo Ruffini hasonló tárgyú munkáját nem ismerve – bebizonyította, hogy az általános ötödfokú egyenlet csupán a négy alapművelettel és gyökvonással nem oldható meg. Bár nevét több matematikai fogalom és tétel viseli, a szakmai elismerést nem érhette meg: 27 éves korában bekövetkezett halála után két nappal érkezett meg a levél, amelyben professzornak hívták meg a Berlini Egyetemre.

Abel születésének századik évfordulóján, 1902-ben hazájában nagyszabású ünnepségsorozattal tisztelegtek emléke előtt, ekkor merült fel a nevét viselő nemzetközi díj megalapításának gondolata. II. Oszkár svéd király támogatásával Carl Størmer és Ludvig Sylow matematikusok kidolgozták ugyan a díj odaítélésének szabályzatát, de a svéd–norvég perszonálunió 1905-ös felbomlása miatta a terv nem valósult meg, a frissen függetlenné vált Norvégia egymagában nem tudta vállalni a kitüntetés anyagi finanszírozását. A gondolatot csak 2000-ben elevenítették fel újra, és egy évvel később Norvégia bejelentette, hogy 200 millió norvég korona alaptőkével létrehozzák az Abel Alapítványt, és a nagy matematikus halálának 200. évfordulójától kiosztják az Abel-díjakat.
Az alapítvány pénzügyeiért a Norvég Tudományos Akadémia által kinevezett öttagú kuratórium felelős, a kitüntetés odaítélésére a szintén az akadémia által kinevezett, neves norvég és külföldi matematikusokból álló öttagú bizottság tesz javaslatot. A hatmillió norvég koronával járó kitüntetést végül 2003-ban ítélték oda először.

Az Abel-díj eddigi kitüntetettjei:
2003: Jean-Pierre Serre (francia)
2004: Sir Michael Francis Atiyah (brit) és Isadore M. Singer (amerikai)
2005: Peter D. Lax (magyar származású amerikai)
2006: Lennart Carleson (svéd)
2007: Srinivasa S. R. Varadhan (amerikai)
2008: John Griggs Thompson (amerikai) és Jacques Tits (francia)
2009: Mihail Leonyidovics Gromov (orosz–francia)
2010: John T. Tate (amerikai)
2011. John Milnor (amerikai)