A standard modell (SM) valamely fizikai jelenségnek, eseménynek vagy rendszernek a szakemberek többsége által elfogadott, de bizonyosan nem teljes matematikai-fizikai leírása. A részecskefizika standard modellje az alapvető részecskék kölcsönhatásait vizsgálja a gravitáció kivételével: az elektromágneses, a gyenge és erős kölcsönhatást. Lényeges összetevője a Higgs-mechanizmus, amely létrehozza a részecskék tömegét, illetve a még meg nem talált „isteni részecske”, a Higgs-bozon.
A B-mezon két müonra bomlása
Az LHCb (Large Hadron Collider beauty) egyike a CERN nagy hadronütköztető gyűrűje öt detektorának. A kísérlet keretében egy rendkívül ritka jelenséget figyelnek meg, amely a standard modell szerint a B-mezon részecske egymilliárd bomlása során mindössze háromszor figyelhető meg. Minden más eredmény az „új fizika” bizonyítékának tekinthető – olvasható a PysOrg (http://www.physorg.com) tudományos hírportálon, valamint a CERN honlapján (http://cern.ch).
„Igen ritka jelenség a B-mezonnak két müonra való bomlása, amit az LHCb-kísérletek során figyelnek meg” – magyarázta Pierluigi Campana, az LHCb szóvivője. Mint kifejtette, a standard modell egy rendkívül sikeres modell, amelyet számtalanszor teszteltek az elmúlt évtizedek során és amelyet a kísérletek eredményeként sohasem kérdőjeleztek meg.
Befejezetlen elmélet
Ugyanakkor közismert, hogy „befejezetlen” elméletről van szó, hiszen a világegyetemnek csupán 4 százalékát teszi ki a látható anyag, az „új fizika” a fennmaradó 96 százalék megmagyarázására szükséges. Az „új fizika” közvetlenül „hallathat” magáról új részecskék felfedezésekor, amelyeket a nagy hadronütköztető ATLAS és CMS detektora regisztrál majd. „Jelentkezhet” közvetetten is, hatása révén, amit az LHCb-kísérletben kutatott ritka jelenségek megfigyelése során észlelnek.
„Meggyőződésünk szerint folyamatosan megfeleződik az 'új fizika' felé vezető út és végül célba érünk” – fogalmazott Pierluigi Campana.