A szakember a gimnázium biológia érettségire készülő diákjainak óráján vette át a védnökséget tanúsító oklevelet. A kutató – mint mondta – nem írt könyvet Hogyan legyünk Nobel-díjasok címmel, ám ha megtette volna, a kötetben valahol legelöl szerepelne: tanulni kell, és lehetőleg olyan jó helyen, mint a szegedi Ságvári gimnázium.
Az ausztráliai Brisbane-ben 1940-ben született kutató, aki mind ez idáig az egyetlen, aki állatorvosi diplomával vehette át az orvosi Nobel-díjat, több feladatot is elvégeztetett a maturálásra készülő diákokkal: mikroszkóp segítségével szövetmintákat határoztak meg, ezüsttükörpróbát hajtottak végre és állatfajokat azonosítottak.
Peter C. Doherty 1996-ban kapott Nobel-díjat a T-sejtek által a szervezet védekező rendszerében betöltött szerep felismeréséért. Az ausztrál kutató azt vette észre, hogy a T-sejtek – vagyis az immunrendszer nyirokeredetű sejtjei – a külső, a szervezet számára idegen vagy káros antigéneket úgy ismerik föl, hogy bizonyos sejtekben földarabolódnak a fehérjék, és ezeket az idegen anyagokat – mint egy kirakatba – a saját fehérjéik, struktúráik mellé kirakják. A T-sejteknek, amelyek a szervezetben bárhol jelen lehetnek, a fertőzések, a vírusok és a daganatok elleni védekezésében jut kulcsszerep.
Az ausztrál szakember kilenc Nobel-díjas kutató közül elsőként érkezett Szegedre arra a csütörtökön kezdődő négynapos konferenciára, melyet az SZTE Szentgyörgyi Albert tiszteletére rendez annak évfordulójára, hogy az egyetem egykori professzora és rektora 75 esztendeje kapta meg a tudományos elismerést. A nemzetközi tanácskozáson Peter C. Doherty mellett előadást tart még a Nobel-díjas Bert Sakmann, John E. Walker, Aaron Ciechanover, Andrew V. Schally, Ada E. Yonath, Tim Hunt, Robert Huber és Eric F. Wieschaus is.
origo.hu
Nemrég még Pressman tesztelte az ellenzék élére, most Brüsszelben kapott vezető állást Gyöngyösi Márton
