Az aranyozott virágokkal és kígyókkal ékesített bronzsisak a haifai kikötőben végzett fenékkotrás során került napvilágra 2007-ben. A lelet többéves restaurálása következett, majd ezután kezdték el a kutatók vizsgálni az értékes sisakot. Mint kiderült, nagyon hasonlatos ahhoz a 2600 éves sisakhoz, amely az 1950-es években került napvilágra az olasz Giglio szigete közelében – olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.
„A korai görög fegyverzet egyik legdíszesebb darabjáról van szó” – hangsúlyozta Jakob Sarvit, az izraeli örökségvédelmi hatóság tengeri régészeti osztályának vezetője.
Mint kifejtette, a görög harcos igen tehetős személy lehetett, hiszen kevesek engedhettek meg maguknak egy ilyen díszes sisakot. Azt nem lehet tudni, hogy hol készült a sisak, de valószínűsítik, hogy a modern kori Törökország területén, az ión kolóniák valamelyikéről származik.
Készítésének idején, Kr. e. 600 táján egyre-másra létesültek görög kolóniák a Földközi-tenger és a Fekete-tenger partvidékén. Arról viszont nincs adat, hogy ilyen kolónia létezett volna a mai Izrael területén, ami arra utal, hogy olyan görög harcos lehetett egykoron a tulajdonosa, aki II. Nékó, Kr. e. 610 és 594 között uralkodó egyiptomi fáraó zsoldoshadseregének tagja lehetett. Az uralkodó közel egy évtizeden át folytatott hódító hadjáratokat a térségben, a meggyengült Asszíria felosztásában kívánt részt venni, illetve ütközőzónát létrehozni Babilon és Egyiptom között. Harcaiban idegen, nagyrészt ión zsoldosok segítették.
Azt nem lehet tudni, hogy a sisak hogyan került a Haifai-öböl fenekére – elképzelhető, hogy tulajdonosa a vízbe ejtette, miközben hajója a kikötőbe tartott. Előfordulhat, hogy a görög harcost hajójával együtt elnyelte a tenger, így az ókori gálya még felfedezésre vár a Haifai-öböl mélyén. Nem zárható ki annak a lehetősége sem, hogy a sisakot akkor vesztette el a harcos, amikor II. Nékó serege a babiloniaktól elszenvedett vereség után menekülésre kényszerült.
A restaurált sisakot a haifai nemzeti tengerészeti múzeumban állították ki.
