A Radiology című szakfolyóiratban közzétett tanulmányhoz 27 olyan űrhajós mágneses rezonanciás (MRI) felvételeit elemezték, akik átlagosan 108 napot töltöttek el az űrben, vagy űrhajó fedélzetén, vagy a Nemzetközi Űrállomáson.
Az űrhajós missziók jellemzően néhány hétig tartottak, míg a Nemzetközi Űrállomáson akár hat hónapot is eltöltöttek a legénység tagjai. Egy űrhajósokat szállító Mars-misszió – amennyiben a közeljövőben valósulna meg – másfél évig tartana.
Azoknál az űrhajósoknál, akik összesen legalább egy hónapot eltöltöttek az űrben, a kutatók különböző szövődményeket találtak, amelyek hasonlatosak egy olyan szindróma tüneteihez, amelyet az agyat ért ismeretlen eredetű, koponyán belüli nyomás okoz.
A tünetek között van a látóideg körüli többlet agy-gerincvelői folyadék megjelenése. Ezt a szövődményt a tanulmányozott űrhajósok 33 százalékánál tapasztalták. A szemgolyó hátuljának ellaposodását az asztronauták 22 százalékánál figyelték meg. Tizenöt százalékuknál domborodott ki a látóideg, és 11 százalékuknál mutatkozott elváltozás a látóidegek között elhelyezkedő agyalapi mirigyben, valamint annak aggyal való összeköttetésében.
„A mikrogravitáció által kiváltott koponyán belüli nyomásnövekedés elméleti kockázati tényezőt jelent, és a hosszú távú űrutazások lehetséges határát” – mondta Larry Kramer kutatásvezető, a Texasi Egyetem munkatársa.
