Mint a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján olvasható, a Lyridák a Perszeidák mellett egy igen jelentős meteorraj. Első említése valószínűleg Kr. e. 687-ből, Kínából származik, amikor a korabeli leírás szerint „eső módjára hullottak a csillagok”. A C/1861 G1 (Thatcher-) üstökösből származó törmelék alkotta raj maximuma 22-én hajnali 2–3 óra közé várható, ekkor radiánsa 75 fokos magasságban tartózkodik. Szerencsés módon az egynapos holdsarló nem zavarja a megfigyeléseket.
A raj meglehetősen ingadozó aktivitást produkál, 14 és 23 közötti ZHR-értékekkel (a ZHR az egy óra alatt ideális körülmények között megfigyelhető rajtagok száma, ha a radiáns a zenitben áll). Harminc éve, 1982-ben például körülbelül 90-es ZHR-értéket is produkált a raj, 1803-ban pedig még egy ennél is intenzívebb hullást jegyeztek fel. A maximum igen éles csúcsként jelentkezik, időtartama mindössze 32 óra.
Bolygók sokasága figyelhető meg áprilisban az esti égbolton. „Bár a Jupiter lassan eltűnik az esti szürkületben, az esti–éjszakai égbolt további három planéta megfigyelésére kiválóan alkalmas.”
A nyugati horizont felett látható Vénusz a hónap végén éri el legnagyobb fényességét, miközben fázisa a március 30. körüli fél-Vénuszról (dichotómia) fokozatosan csökken. Az egyre vékonyabb sarlót mutató bolygó keringése során közeledik földünkhöz, így látszó átmérője erőteljesen növekszik.
Mindez a június 6-án bekövetkező Vénusz-átvonulás előjátéka, amelyhez hasonlót 2004-ben figyelhettünk meg – a következőre viszont egészen 2125-ig kellene várni.
Belső bolygószomszédunk megfigyelése után a nyugati égboltról a keleti–délkeleti horizont fölé tekintve egész éjszaka kényelmesen megfigyelhetjük a távolodóban levő Marsot, míg a távcsöves bemutatók igazi sztárja, a gyűrűs bolygó esti megfigyelési időszaka még csak most kezdődik. A Szaturnusz 15-én kerül szembenállásba a Nappal, amely napon egyúttal eléri maximális fényességét és átmérőjét is.
„A csodaszép bolygó – a Marshoz hasonlóan – egész este–éjszaka kiválóan megfigyelhető” – hangsúlyozza az MCSE hírportálja.

„Román földre” ment „vendégségbe” Magyar Péter, akit végül a Szózat is a falhoz állított